Fővárosi közgyűlés: Színházak, cirkusz és állatkert a megállapodások kereszttüzében
A Fővárosi Közgyűlés legutóbbi ülésén maró ellentétek és megosztottság mutatkoztak meg a városi közvagyon kezelését és a kulturális intézmények támogatását illetően. A közgyűlés egyik legfontosabb napirendi pontja a fővárosi színházak finanszírozásáról kötött megállapodás volt, amelynek értelmében a főváros 3,4 milliárd forintot fordít idén saját teátrumaira, míg a kormány évente legalább 25 milliárd forintot biztosít a közös fenntartású színházak számára. Ennek részeként 21,8 milliárd a működtetésre, 3,2 milliárd pedig bértámogatásra jut.
Az azonban nem maradt visszhangtalan, hogy a cirkuszművészet is jelentős teret harapott ki magának az állatkert rovására. A megállapodás farvizén a 2018-ban az állatkerthez csatolt Holnemvolt Vár és annak ingatlanjai, köztük a lovarda, használatra átkerültek az Artista- Előadó- és Cirkuszművészeti Központ NKft.-hez. Bár a főváros korábban határozottan kijelentette, hogy az állatkertet nem adja át, ez a részleges területcsere rávilágít arra, hogy az alkuasztalra gyakran kerülnek nehezen elfogadható kompromisszumok.
Feszültségek a cégvezetői pályázatok körül
A cégvezetői pozíciók kapcsán újfent mély szakadékok nyíltak a politikai erők között. A Fidesz és a régi ellenzéki pártok látványosan bojkottálták a pályázati ügyek előkészítésére szánt eseti bizottság ülését, miközben az ügyet súlyos személyi és szakmai kritikák övezik. Kiélezett vita zajlik arról, hogy a bíráló bizottság munkája mennyire szolgálja a szakmaiságot, vagy éppen inkább politikai érdekeket tükröz-e.
Kiss Ambrus, a főpolgármester helyettese szerint minden benyújtott anyagot a bizottság elnökének rendelkezésére bocsátottak, ám a Fidesz részéről többször is elhangzott, hogy a jelenlegi pályázati rendszer alkalmatlan az objektív kiválasztásra. Radics Béla kormánypárti képviselő például az összes cégvezető visszahívásának szükségességét hangoztatta, míg mások, mint Gulyás Gergely Kristóf, a folyamatot „mutyibizottság” működésének nevezte.
Egyre mélyebb politikai árkok
A politikai színtér feszültségeit tovább élezte a Tisza platformhoz köthető személyi kérdések kezelése. Bujdosó Andrea, a Tisza képviselője szerint a másik oldal rendre mutyizásban gondolkodik, miközben Déri Tibor, a Demokratikus Koalíció képviselője szakmai dilettantizmust emlegetett. A folyamatos botrányok és egymás hibáztatása nemcsak a fővárosi ügyek átláthatóságát, de a hatékonyságot is súlyosan aláássák.
Kormány kontra fővárosi önkormányzat: Kinek a kezében van az irányítás?
Az állatkert területének részleges átadása kapcsán Kovács Balázs kormányzati tisztviselő korábban kifejtette azon szándékát, hogy a fővárosi cirkuszhelyszínek bővítését az állatkert rovására látná megvalósíthatónak. A főváros az állatkert vasúti területeinek cseretelkével védekezett, de az ügy kapcsán a biodóm befejezésének kérdése is terítékre került. A kormány továbbra is csak állami kezelés mellett hajlandó finanszírozni a létesítmény költségeit, ami újabb törésvonallá vált a felek között.
A közgyűlési összeütközések szélesebben rávilágítanak arra az ellentmondásos helyzetre, hogy a kormányzat és a főváros közötti megállapodások folyamatos politikai zsarolások árnyékában születnek. Bár a színházak finanszírozása kapcsán sikerült egy ötéves szerződést tető alá hozni, az inflációkövető rendszerrel kiegészített támogatási struktúra sem mentes a politikai csatározásoktól, mint ahogy a művészeti központok működéséről szóló döntések sem.
A kulturális élet áldozatai és a jövő kérdései
Az új megállapodással a fővárosi színházak támogatása látszólag fellélegezhet, hiszen néhány kiemelt játszóhely finanszírozása visszaáll a 2020-as szintre. Mindemellett a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház esetében külön kikötés született arról, hogy továbbra is csecsemő- és gyerekdarabokat mutassanak be, ami egyértelmű válasz az új igazgatói koncepció profilváltási terveire. A Vígszínház igazgatói kinevezésére továbbra is a főváros rendelkezik vétójoggal, megerősítve a döntéshozatalban rá ruházott szerepet.
Bár ezeket a részeredményeket a Fidesz is sikerként könyvelte el, az örömük csak részleges lehet. A fővárosi kulturális élet továbbra is komoly terheket cipel: a politikai egymásra mutogatás és az érdekalapú döntések árnyékában működni próbáló intézmények sokszor kénytelenek a saját fennmaradásukért küzdeni.
Forrás: nepszava.hu/3277954_fovarosi-kozgyules-cirkusz-allatkert
