Kanada határt szabna az USA-val szembeni függésének
Washington és Ottawa az amerikai vámintézkedések nyomán kialakult kereskedelmi vita rendezéséről tárgyalt, az egyeztetések azonban augusztus végén megállapodás nélkül megszakadtak. Ottawa szerint Washington olyan feltételeket támasztott, amelyek Kanada más országokkal kötendő kereskedelmi megállapodásait is korlátozták volna.
Mark Carney kanadai miniszterelnök hazarendelte tárgyalóit és válaszvámokat jelentett be, vállalva a konfliktust országa legfontosabb gazdasági partnerével. A döntés kockázatos volt, hiszen az Egyesült Államok Kanada legfontosabb exportpiaca, a két gazdaságot pedig évtizedek alatt kiépült beszállítói láncok kötik össze.
Carney választási győzelmét jelentős részben annak köszönhette, hogy fellépett a Kanada függetlenségét megkérdőjelező amerikai törekvésekkel szemben. Donald Trump „51. államról” szóló kijelentései után egy politikai engedményeket követelő megállapodás elfogadása ezt a felhatalmazást is kikezdte volna.
Az ellenállást Kanada hosszabb távú mozgásterének védelme is indokolta: az amerikai követelés elfogadásával Ottawa éppen azoknak a kapcsolatoknak a bővítését korlátozta volna, amelyek csökkenthetnék kiszolgáltatottságát. Carney továbbra is megállapodásra törekszik, szeptember elején jelezte, hogy kész kölcsönösen előnyös, stabil egyezségre.
Európai nyitás és középhatalmi együttműködés
A visszautasítás mellett Kanadának olyan partnerekre van szüksége, amelyekkel nagyobb szabadsággal alakíthatja külpolitikáját. Ezt szolgálja az európai nyitás: Carney szeptember 16-án részt vesz Ursula von der Leyen uniós helyzetértékelő beszédén, másnap felszólal az Európai Parlamentben.
Az európaiak más feltételek között szembesülnek a kihívással: az uniós tagállamok a közös kereskedelempolitika keretében, az egységes piac súlyára támaszkodva tárgyalhatnak Washingtonnal. Ez különösen a kisebb országoknak jelent mozgásteret. Kanada mögött nem áll ilyen közösség.
Carney és Alexander Stubb finn elnök a The Economistban megjelent közös írásában konkrét ügyek köré szerveződő, változó összetételű koalíciókat javasol Ukrajna támogatásától a technológiai szabályozásig. A résztvevők ott működnének együtt, ahol érdekeik találkoznak.
A kezdeményezés próbája
A javaslat rugalmassága kockázatokat is hordoz: a résztvevők visszaléphetnek, ha a vállalások költségessé válnak. A megvalósításhoz olyan kötelezettségek szükségesek, amelyek a pillanatnyi érdekeken túlmutatnak.
A próba az lesz, hogy a résztvevők kiállnak-e egymás önállósága mellett akkor is, amikor a nyomás csak egyiküket éri. Kanada nem válhat EU-tagállammá, az Unió azonban szorosabb együttműködéssel segítheti a kijelölt határok megvédésében.
