A kormány az euróbevezetésre építi a következő évek költségvetését
A Pénzügyminisztérium és az Államadósság Kezelő Központ vezetői az egri Közgazdász Vándorgyűlés zárónapján vázolták a következő évek gazdaságpolitikai irányvonalát. A tervek szerint a kormány mindent az euróbevezetésre fűz fel a következő négy évben, mivel a leendő magyar euró jelentette hitelességgel lehet úgy csökkenteni a költségvetési hiányt, hogy ne legyen szükség klasszikus megszorításokra. Az euróbevezetés és a választási ígéretek teljesítése azonban együtt nem megy.
Adorján Richárd, a tárca helyettes államtitkára leszögezte, hogy kevés konkrétumot tudnak elárulni a készülő 2027-es költségvetésről, amelynek tervezése már megkezdődött, de még első olvasatban sem tárgyalta a kormány. A jövő évi költségvetés tervezete és a 2027–2030 közötti makrogazdasági előrejelzés október végén kerül a parlament elé.
Nem minden kiigazításnak van növekedési ára
Barabás Gyula, a költségvetési és gazdaságpolitikáért felelős államtitkár elmondta, hogy a tárca 39 olyan nemzetközi költségvetési kiigazítást vizsgált meg, ahol az adott országok három év alatt legalább a GDP 4,5 százalékára rúgó kiigazítást hajtottak végre. Arra jutottak, hogy az esetek enyhe többségében – 39 programból 23 esetben – nem volt növekedési ára a kiigazításnak, sőt a gazdaság gyorsulni tudott. Azokban az esetekben, amikor a bevételek növelésére vagy a beruházási kiadások megnyirbálására helyezték a hangsúlyt, leállt a növekedés. Ha viszont az államigazgatás saját működési kiadásait és az államadóssággal kapcsolatos kiadásokat mérsékelték, sikerült elkerülni a növekedési csapdát.
Az államtitkár szerint minden adott ahhoz, hogy sikeres hiánycsökkentés valósuljon meg a gazdasági növekedés gyorsulásával. Csak az idén eddig 400 milliárd forinttal sikerült csökkenteni az állam működési kiadásait, sok esetben a szolgáltatók megversenyeztetésével. Volt olyan szerződés, ahol egyik hónapról a másikra 30 százalékkal csökkent a szolgáltatási díj. Az állam évente több mint 10 000 milliárd forintot költ saját működésére; ha ezt 20 százalékkal sikerül csökkenteni, évente 2000 milliárd forint spórolható meg. További évi 2000 milliárd forint takarítható meg hosszabb távon az államadósság és a kamatkiadások csökkentésével.
Az euróbevezetés a finanszírozási költségeket is mérsékelné
Tardos Gergely, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója elmondta: arra számítanak, hogy az államadósság terhe csökken, és mérséklődnek a kamatkiadások. A magyar euróbevezetés horgonyt jelent a nemzetközi kötvénypiaci környezetben. Jelenleg a magyar államadósság finanszírozása a legdrágább Európában: egységnyi hitel kamata 2–2,5-szer többe kerül, mint a hasonló fejlettségű eurózónás tagállamoké. Ha Magyarország csatlakozik az eurózónához, idővel megfelezhetők a finanszírozási költségek, ami évi 2000 milliárd forintos kiadást jelent.
Az év elején a magyar adósságpapírok kamata a román szinten volt, évi 7 százalékkal. Ez a kormányváltás után és az euróbevezetési tervek bejelentése után 5–5,5 százalékra esett, így ma már olcsóbban lehet finanszírozni a magyar államot, mint a lengyelt. A külföldiek forintkötvény-vásárlásai az idén 40 százalékkal nőttek, és a befektetői kör is átalakulóban van: kevesebb a spekulációs célú befektetési alap, miközben megnőtt az állami alapok és jegybankok vásárlási kedve.
Az eurócsatlakozás közeledtével a hitelkamatok is csökkenni fognak. Olcsóbb lesz a piaci hitel, így csökkenthető a támogatott hitelezés szerepe. Ha bekövetkezik az eurókonvergencia, a 3 százalékos Otthon Start Hitel mindenki számára elérhető lesz bármikor, piaci alapon – mondta Barabás Gyula. Az olcsóbb piaci hitelek serkentik a beruházásokat, és csökkentik az állam kamattámogatási költségeit.
Feszültség a választási ígéretek és az euróbevezetés között
A tárca azzal számol, hogy az évtized végéig következetesen végigviszik az euróbevezetéshez szükséges feltételek teljesítését, elsősorban az államháztartási hiány és az államadósság csökkentését, valamint az infláció 2–3 százalékos szinten való horgonyzását. Erre épül a kormány gazdaságpolitikája, ehhez viszont következetes kiadási kontrollra lesz szükség.
Ezzel szemben állnak a választási ígéretek: plusz pénz az egészségügyre, az oktatásra, a nyugdíjak emelésére, a személyi jövedelemadó csökkentése az átlagfizetések alatt keresők számára, a nők SZJA-mentességének megtartása és kiterjesztése. Még ha elfogadjuk is, hogy az állam működési kiadásainál jelentős megtakarítás érhető el, a választási ígéretek teljesítése szembemegy az euróbevezetéssel. Ezt az ellentmondást a kormánynak, a pénzügyminiszternek és a miniszterelnöknek is fel kell oldania – ellenkező esetben nem lehet hiteles euróbevezetéssel számolni.
