Hősök kínjai
Úgy néz ki, a NER a családi ezüst mellett a kormányzás nyomait is megpróbálta eldugni előlünk. A Tisza-kabinet szeptember végi ajándékaként most 3598 olyan kormányhatározat listája került elénk, amelyek sosem jelentek meg a Magyar Közlönyben.
Pedig nem államtitkokról van szó; nagyvállalati beruházások, ingatlanügyletek, állami vagyon, sport- és kulturális támogatások, alapítványok, kommunikációs programok és külföldi projektek sorakoznak a listán. Magyarán: a kormányzás jelentős része. Érthetetlen, hogy egy magára büszke vezetés – márpedig az Orbán-kormány állítólag az – miért titkolná, hogy mennyi jót tett velünk az élet majd minden területén.
A pusztító önkénynél így csak egy dolog lehetett nehezebb fideszesként: tizenhat évig hősként élni úgy, hogy a nagyobb jó érdekében erről senki nem tudhatott. Ez valódi, kőkemény hivatás, még Jack Baueren is kifogott a 24 című sorozatban. Jack ugyanis vagy nyolcszor mentette meg az Egyesült Államokat a gonosztól, miközben senki nem ünnepelte, sőt a végén elvitték az oroszok.
Szóval az élet kegyetlen, és a „nagy döntések” listájából sajnos mi is csak a címeket láthatjuk. Érthetetlen, miért nem ismerhette meg 2021-ben a nagyérdemű Németh Szilárd birkózó akadémiájának támogatását, vagy például 2022-ben „az Alapjogokért Központ ingatlanszerzéséhez, valamint működéséhez szükséges támogatásról” szóló rendeletet.
A gödi Samsung-gyár köré három titkos határozatot is eszkábáltak, de Szíjj László állami bankokkal kötött kötvényügyleteihez is kellett némi kormányzati bűvészkedés. A lista első blikkre is vérbeli nemzetmentésnek tűnik, így a szerénység a NER esetében érthetetlen. Hacsak – ami persze önkény idején elképzelhetetlen – nem alaptalanul kattan hetek óta a bilincs ex-minisztereken, államtitkárokon, kuratóriumi vezetőkön, és Jellinek Dánieleken.
Úgy fest, a rémes önkény politikai áldozatai 16 éven át a függöny mögött végezték üzelmeiket. Sőt a függöny köré is függönyt húztak; még a kormányülések összefoglalóit is titkosították.
Most persze látszik, hogy nehezen viselik, amikor az ablakon végre besüt a napfény. De jobb lenne, ha elkezdenék megszokni. A megújulás érdekében sem azokat kéne mentegetni, akik épp egy szűkebb, sötétebb helyiség felé tartanak.
