Bukarest egyelőre vonakodik követni a magyar ügynökakta-nyilvánossági mintát
Huszonhat év telt el a Securitate iratanyagának megnyitása óta Romániában, ám a kommunista titkosszolgálat ügynökeinek neveit máig nem lehet egyetlen, bárki számára szabadon kereshető online adatbázisban áttekinteni. A Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) nemrég mérleget vont több mint két és fél évtizedes működéséről.
A testület közlése szerint 2000-es megalakulása óta 17 104 ügynök nevét hozta nyilvánosságra az érintettek kérésére, emellett 4920 tiszt és altiszt, valamint 1120 együttműködő nevét is publikálta. A besúgók azonosítása több tízezer akta oldalankénti átvizsgálását igényelte, mivel nincs olyan nyilvántartás, amely összekapcsolná a fedőneveket a valódi személyazonossággal.
Az iratok tömeges átadása a jelenlegi titkosszolgálatok és a hadsereg részéről éveket késett, az áttörés 2005–2006-ban következett be, amikor több mint 1,5 millió dosszié került a CNSAS-hoz. A román szabályozás szerint egy ügynök kilétét csak akkor lehet nyilvánosságra hozni, ha bizonyított, hogy az illető információkat továbbított az akta nyilvánosságát kérelmezőről, és a fedőnév egyértelműen hozzá köthető.
Romániában soha nem lépett hatályba klasszikus lusztrációs törvény. A parlament kétszer is megszavazott ilyen jogszabályt, 2010-ben és 2012-ben, az Alkotmánybíróság azonban mindkettőt megsemmisítette. Az ügynökmúlt bizonyítása ma sem jár automatikus hivatali eltiltással, kivételt jelentenek a bírói, ügyészi, diplomáciai, katonai és szolgálati tisztségek.
Az aktákhoz az érintettek, közeli hozzátartozóik, valamint akkreditált kutatók férhetnek hozzá, a dokumentumok nem nyilvánosak, és egy részük ma is titkosított. A Román Hírszerző Szolgálat adatai szerint nemzetbiztonsági okokra hivatkozva még több mint százezer dosszié maradt zárolva.
A magyarországi online ügynökadatbázis megjelenése után az 1989. December 21. Egyesület nyílt levélben kérte Nicușor Dan államfőtől a dokumentumok titkosításának feloldását, digitalizálását és online közzétételét. Az államfő november 10-én azt nyilatkozta, teljes mértékben támogat minden olyan lépést, amely a közelmúlt történelmének megismerését szolgálja.
