Szülői szervezet: a munkaközösségeknek nem végrehajtói szerepet kell betölteniük
A gyermekközpontú oktatási rendszer nem pusztán jogszabályokkal jön létre, még a legjobb kormányzati szándék mellett sem – mondta Miklós György, a Szülői Hang Közösség alapítója. Szerinte akkor lehet előrelépni, ha nemcsak mástól várják a megoldásokat, hanem a szülők maguk is tesznek a változásért.
Az új oktatásirányításról szólva úgy fogalmazott: a korábbi kormánnyal nem lehetett érdemben kommunikálni, míg az új kormány részéről nyitottságot tapasztal a párbeszédre. Hozzátette, hogy a miniszterrel és államtitkárokkal is volt alkalmuk találkozni, és az új kormány fontosnak tartja a szülők bevonását. Példaként említette az november 24-ére meghirdetett Országos szülői értekezletet, amelynek előkészítésében és lebonyolításában a Szülői Hang is részt vehet. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a jószándék megvan, de az együttműködés konkrét keretei még nem alakultak ki.
A civil szervezetek helyzetéről elmondta: a helyzet javult, de ez nem jelenti azt, hogy könnyen el tudnák érni, amit szeretnének. A minisztérium a saját menetrendje szerint halad, alkalmanként kikérik a civilek véleményét, ezen túl azonban nehéz befolyásolni a kormányzati működést. A nyáron meghirdetett társadalmi egyeztetés során benyújtott véleményüket nem vették figyelembe, többek között abban, hogy a szülőknek is legyen joguk véleményezni az iskolaigazgatói pályázatokat, de ígéretet kaptak annak mielőbbi korrigálására. Az iskolaérettséggel kapcsolatos törvénymódosítás társadalmi egyeztetésén ismét benyújtották javaslataikat, és bíznak abban, hogy azokat figyelembe veszik.
A legfontosabbnak tartott változások között kiemelte, hogy hét éve tiltakoznak az iskolaérettség központosított rendszere ellen, és örülnek, hogy a kormányzat ezt prioritásként kezeli, a törvénymódosítás hamarosan elfogadható. Szülői szempontból ezt kiemelt problémának nevezte. Kitért arra is, hogy javítani kell a szülők és a pedagógusok közötti együttműködést az iskolákban és óvodákban. Gyakori, hogy a szülők problémajelzését nem veszik komolyan, és nincsenek érdemi válaszok. Fontosnak tartja, hogy legyen olyan panaszkezelési protokoll, amelyet ténylegesen be is tartanak, a problémajelzéseknek legyen következményük, és ne próbálják lepattintani a szülőket. A szülői munkaközösségeknek szerinte nem csupán az iskolaigazgatók ügyintézőinek kell lenniük, hanem lehetőséget kell adni a problémák közös felvetésére is, nem csak egyéni jelzésre. Hozzátette: ezek a változások nem mennek egyik napról a másikra, helyben is sokat lehet tenni a jobb együttműködésért, országos szinten azonban csak akkor remélhető valódi változás, ha a kormányzat is felkarolja a témát.
A Szülői Hang működésében és a szülők hozzáállásában bekövetkezett változásról szólva elmondta: a szervezet az alapítása óta eltelt egy évtizedben folyamatosan tiltakozott, most viszont megvan a kormányzati szándék a pozitív változásra, és a célok közösek a kormányzattal. Ez azt jelenti, hogy civilként már nem valami ellen, hanem a minőségi közoktatásért küzdenek. Nagy változásnak nevezte ezt, és hozzátette, hogy a feladat talán nehezebb is, mert a tiltakozás látványos formáit fel kell váltania a kitartó, következetes munkának, amely kevésbé látványosan, hosszabb távon tud hatni. A közoktatás átalakítása nem történhet meg társadalmi támogatottság nélkül, sok szülő azonban nem látja vagy nem érti eléggé a változás szükségességét és a mögöttes problémákat. Más civil szervezetekhez hasonlóan erőforráshiánnyal is küzdenek: a választások óta nehezebb adományt gyűjteni vagy önkénteseket toborozni, mert sokan úgy gondolják, hogy az új kormánnyal majd minden megoldódik. Sok szülő türelmetlen, és azonnali változást vár, kevesebben látják át, hogy a gyermekközpontú oktatási rendszer nem pusztán jogszabályokkal jön létre. Csak akkor lehet előrelépni, ha a témáról folyamatosan beszélnek, és nemcsak mástól várják a megoldásokat, hanem saját maguk is tesznek a változásért.
A további célokról elmondta: amellett, hogy országos szinten képviselik a szülők érdekeit a kormányzat és a nyilvánosság felé, fontos céljuk a szülők tudatosítása és edukációja. Jelenleg egy online kampány keretében a szülő-pedagógus kommunikációt szeretnék javítani, és megismertetni a szülőket jogaikkal és lehetőségeikkel. Emellett országos szinten, elsősorban online közösséget kívánnak teremteni. A szülők hagyományosan magukra maradnak az iskolai és óvodai problémákkal, ők azon dolgoznak, hogy olyan közösség jöjjön létre és erősödjön meg, ahol a szülők bátran felvethetik problémáikat, és segítséget kaphatnak akár szülőtársaktól, akár pedagógusoktól. Szükség van a szülők és pedagógusok közötti feszültségek és előítéletek áthidalására, hiszen közösen nevelik a gyermekeket, ami csak úgy működhet jól, ha komolyan veszik egymást, és megismerik a másik oldal nehézségeit is.