Bocsi helyett bocskai
Varga Judit a szerdai parlamenti meghallgatáson is tartotta magát ahhoz a következetességéhez, hogy soha, sehol, semmilyen körülmények között nem hagyta el önkritikus mondat a száját. Előadása szerint mindenről a baloldali sajtó tehet, valamint természetesen a volt férje.
Hangja kemény és sistereg, kivétel, amikor magáról beszél: akkor érezhetően ellágyul, néha elcsuklik. Önmagát a keményen dolgozó vidéki kisemberként, szakmai méltóságában megbántott, üldözött „miskolci jogászként” mutatta be.
A személye ellen felhozott szakmai kifogásokat – köztük azt, hogy az orbáni önkény egy alkalmatlan, felelőtlen pártkatonát teleportált Deák Ferenc székébe – a „miskolci jogásztársadalom” becsületén esett foltnak állította be.
Az ülés előtt a folyosón, öt méteren és negyven másodperc alatt előadott magánszámának ez volt a szüzséje. A teremben aztán a bizottság előtti meghallgatás következett: Szókratész védőbeszédéből indított, miközben a terem átellenes falán Nagy Imre képével szemezett, feje felett pedig az ötvenhatos megtorlások áldozatainak márványba vésett nevei voltak.
Ezután nagyjából tíz percnyi blazírt arccal felolvasott szöveg következett a jogállamiságról és a végrehajtások fontosságáról. A teret a sajtó ismételt felszólítása töltötte ki, valamint az, hogy a bizottságot vezető Toroczkai Lászlónak visszatérően elismerően nyilatkozott, aki szerinte „talán egy nap kormányzati pozícióban találja magát”.
Nem maradt el a volt férj ekézése sem, aki szerinte minimum egy szörnyeteg, de legalábbis volt képe fellebbezni a bíróságra, amikor az ügyészség elutasította a feljelentését. A feljelentés arról szólt, hogy vizsgálják ki: Varga Judit igazságügyi miniszter saját szavaival azt mondta, Rogán Antal nevében valakik manipulálták a Völner–Schadl-ügy iratait.
A végrehajtási viss abuse-okat feltáró parlamenti bizottságban néhány perc jutott a végrehajtási visszaélésekre is. Eszerint Völner Pál olyan jól látta el a végrehajtási ügyek ellenőrzését, hogy Varga Judit nyugodtan ráhagyhatta az egészet, ő pedig nem ért rá a beosztottjait ellenőrizgetni.
Csak érintőlegesen említette, hogy Völner beosztott kiválóságának köszönhetően rá bízta a Pegasusos lehallgatások engedélyezését is.
Megfigyelhető, hogy Varga Judit politikai szereplőként tudatosan öltözködik: a Hajdú Péter előtt előadott, Magyar Pétert karaktergyilkoló és őt bántalmazóként ábrázoló önvallomásához nemzeti színű karkötőt vett fel, a parlamenti meghallgatásra pedig bocskait húzott. Amikor a Fővárosi Törvényszéken kellett tanúskodnia a Völner–Schadl-ügyben, sima business outfittel jelent meg.
A meghallgatás után a levegőben jó ideig ott párállott a ki nem mondott gondolat: az egész tökfelesleges volt, ez az ember tényleg nem tudott semmiről semmit. Valójában olyannyira súlytalan volt, hogy sem Orbánnak, sem Rogánnak, sem senki másnak egyszerűen nem kellett beavatnia semmibe.
Szerepe annyi volt, hogy igazságügyi miniszteri titulusba bújtatott propagandista legyen, pártharcos, aki Brüsszelbe röpködik, csapkodja az asztalt, idehaza pedig aláír mindent, amit elé tesznek, és rutinosan nem néz oda, ahová nem kell. Amikor a kegyelmi ügyben kellett valami könnyítés, a másik alibipolitikussal, Novák Katalinnal együtt őt is kihajították a tatról.
