Mentelmi jog felfüggesztését kezdeményezte az ügyészség Hankó Balázs, Seszták Miklós és Magyar Péter ellen
Kedd délután az ügyészség kezdeményezte három országgyűlési képviselő – a fideszes Hankó Balázs, a KDNP-s Seszták Miklós és Magyar Péter miniszterelnök – mentelmi jogának felfüggesztését. A lépés több jogi forrás szerint is szokatlan módon, egy csomagban történt.
Seszták Miklóst az ügyészség hét rendbeli, bűnszövetségben elkövetett korrupcióval gyanúsítja, amely akár kétszámjegyű börtönbüntetéssel is járhat. A gyanú szerint Seszták – részben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő akkori vezérigazgatójával együtt – összesen mintegy 12,2 milliárd forint kenőpénzt fogadott el.
Hankó Balázs esetében szintén súlyos büntetéssel járhat az NKA-pályázatok kapcsán felmerült, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja. Az ügyészség feltételezése szerint Hankó asszisztenciájával mintegy 13,7 milliárd forint kár érte az államot.
Magyar Péter esetében lényegesen enyhébb ügyről van szó: a 2024-es szórakozóhelyi jelenetről, amikor Magyar elvette és a Dunába dobta egy őt fotózgató férfi telefonját. Az ügyészség ezt most lopásnak minősítette. Jogi források szerint ez a minősítés rosszhiszemű, mivel egyértelmű, hogy Magyar célja nem a telefon megszerzése, hanem annak megsemmisítése volt, ami rongálásnak, az okozott kár összegétől függően akár szabálysértésnek is minősülhet.
Források szerint a nyomozások már jóval korábban eljutottak a két korrupcióval gyanúsítható képviselőig, így Hankó és Seszták meggyanúsítása hetek óta sejthető volt. Hankó Balázs maga is úgy nyilatkozott, hogy lélekben felkészült az eljárásra.
A mostani lépés értelmezésük szerint annyi, hogy a legfőbb ügyész pozícióját ellátó Lajtár István aláírta a jó ideje asztalán heverő kikérő leveleket. Erre utal a Magyar Péterrel szembeni eljárás is, mivel a 2024-es eset vizsgálatát az ügyészség már régen lefolytatta, sőt akkor sikertelenül kezdeményezte az Európai Parlamentnél Magyar mentelmi jogának felfüggesztését.
Források szerint Lajtár döntése összefüggésbe hozható a folyamatban lévő legfőbb ügyészi kiválasztási folyamattal. Lajtárról a szakmában azt vélelmezik, hogy ambícionálja a legfőbb ügyészi pozíciót, így Baka András döntése, aki nem őt, hanem Szathmáry Zoltánt jelölte, komoly arculcsapásként értelmezhető számára. Lajtár korábban egy drámai hangvételű videóban állította, hogy az ügyészség működése az eltelt 155 évben nem volt ilyen nehéz helyzetben. A Legfőbb Ügyészség visszakérdezésre nem kívánta kommentálni ezt a kijelentést.
Az ügyészséget komoly presztízsveszteség érte azzal is, hogy egy nappal Lajtár videónyilatkozata után Fürcht Pál volt Központi Nyomozó Főügységi főügyész – akiről szintén feltételezik, hogy a legfőbb ügyészi pozícióra pályázik – nyilvánosan megerősítette: az aranykonvoj-ügyben a Legfőbb Ügyészség egyik vezetője próbálta befolyásolni a nyomozást, és őt magát is komoly nyomás alá helyezte.
A most beinduló eljárások egy időben történő berobbanása – Jellinek Dániel és Szivek Norbert meggyanúsítása, valamint a Magyar Nemzeti Bank ügyei kapcsán Matolcsyék környékén indult házkutatások – források szerint azzal magyarázható, hogy már a Polt-érában is számos ügyet majdnem teljesen lenyomoztak, csak a meggyanúsítás előtti utolsó lépések hiányoztak. A kormányváltás óta a politikai nyomás eltűnésével sorra elővették ezeket a félretett ügyeket, és néhány hónap alatt lezárták azokat, személyes felelősséget állapítva meg korábban érinthetetlennek vélt figuráknál. Források szerint ez arra utal, hogy a közeljövőben további eljárások következhetnek.
