Dél-Korea bocsánatkérést követel Ukrajnától két észak-koreai hadifogoly átadása miatt
Diplomáciai konfliktus alakult ki Dél-Korea és Ukrajna között két, az orosz oldalon harcoló észak-koreai hadifogoly átadása miatt. I Dzsemjong dél-koreai elnök október 2-án közölte: Szöul további intézkedéseket tesz, ha Ukrajna továbbra sem ismeri el a dél-koreai álláspont szerint megkötött titoktartási megállapodást, és nem kér nyilvánosan bocsánatot azért, hogy Volodimir Zelenszkij az ENSZ-ben beszélt a transzferről.
A két katonát Ukrajna fogta el, miután észak-koreai egységek Oroszország oldalán bekapcsolódtak a háborúba. Zelenszkij szeptember 23-i ENSZ-közgyűlési beszédében közölte, hogy a hadifoglyokat Dél-Koreába szállították. Szöul szerint a felek előzetesen megállapodtak abban, hogy az átadást biztonsági és diplomáciai okokból nem hozzák nyilvánosságra. Ukrán tisztségviselők viszont tagadják, hogy ilyen megállapodás született volna.
I Dzsemjong szerint a nyilvánosságra hozatal veszélyeztethette az érintett katonák biztonságát, és megnehezítette Szöul észak-koreai politikáját. A dél-koreai elnök különösen kifogásolta azokat az ukrán nyilatkozatokat, amelyek a Koreai-félszigeten bekövetkező újabb katonai konfliktus lehetőségét emlegették. Szöul jelenlegi kormánya elődjénél nagyobb hangsúlyt helyez a feszültség csökkentésére és a Phenjannal fenntartott kommunikáció lehetőségére.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter igyekezett csillapítani a vitát, és diplomáciai félreértésről beszélt. Kijevnek fontos a kapcsolat rendezése, mert Dél-Korea az elmúlt években jelentős humanitárius, pénzügyi és újjáépítési támogatást adott Ukrajnának. A NATO nyári csúcstalálkozóján Szöul további százmillió dollár értékű, nem halálos segítséget ígért, miközben közvetlen fegyverszállításban továbbra is óvatos maradt.
A hadifoglyok Dél-Korea számára különleges hírszerzési értéket képviselnek. Közvetlen információt adhatnak az észak-koreai egységek kiképzéséről, harctéri tapasztalatairól, felszereléséről, moráljáról és arról, milyen utasításokat kaptak az orosz hadvezetéstől. Szöul szakértői közben Ukrajna számára is nélkülözhetetlenek az elfogott katonák azonosításában, kihallgatásában és az észak-koreai haderő szervezeti sajátosságainak értelmezésében.
Oroszország és Észak-Korea az ukrajnai háború alatt szoros katonai együttműködést épített ki: a Kim-rezsim lőszert, rakétákat és katonai személyzetet biztosított Moszkvának, cserébe gazdasági, technológiai és politikai támogatást kapott. A két észak-koreai katona sorsa ennek a kapcsolatnak kézzelfogható bizonyítéka, ezért mindkét koreai állam számára erős politikai szimbolikája van.
A Reutersnek nyilatkozó elemzők szerint szóba kerülhet egyes ukrán támogatási programok lassítása vagy szigorúbb feltételekhez kötése, de erre egyelőre nincs hivatalos döntés. Az ügy nemzetközi jogi kérdéseket is felvet. Hadifoglyok harmadik országba történő átszállításánál figyelembe kell venni a genfi egyezmények előírásait, az érintettek biztonságát és akaratát. A nyilvánosan elérhető információk alapján a két katona Dél-Koreába kerülése olyan politikai és humanitárius döntés volt, amelyben Szöul speciális felelősséget vállalt az észak-koreai állampolgárok további sorsáért.
I Dzsemjong kormányának belpolitikai szempontból is fontos, hogy ellenőrzés alatt tartsa az ügy politikai kommunikációját. A dél-koreai vezetés a katonai elrettentés fenntartása mellett igyekszik mérsékelni a közvetlen konfrontációt Phenjannal, ezért kellemetlen számára minden olyan külső nyilatkozat, amely egy új koreai háború esélyét hangsúlyozza. Az elnök kemény fellépése részben azt üzeni az észak-koreai vezetésnek is, hogy Szöul nem használja propagandacélokra a hozzá került katonákat.
Mindkét fél érdeke a gyors rendezés. Ukrajna egy fontos ázsiai partner támogatását és hírszerzési együttműködését kockáztatná, Dél-Korea pedig elveszíthetné az egyik legfontosabb forrását az észak-koreai csapatok oroszországi szerepvállalásáról. A nyilvános vita azonban azt mutatja, hogy a koreai biztonsági kérdésekben a titoktartás Szöul számára nem technikai részlet, hanem a teljes észak-koreai stratégia része. A konfliktus egyben jól mutatja, mennyire összekapcsolódott az európai és a kelet-ázsiai biztonság. Az észak-koreai katonák ukrajnai jelenléte közvetlenül befolyásolja Szöul fenyegetettségérzetét, miközben az orosz technológiai és katonai támogatás hosszabb távon megváltoztathatja a Koreai-félsziget erőviszonyait.
