Egyre több helyen buknak el a luxusberuházások Balatonaligán
Miután a kormány megszüntette a hajdani Club Aliga beépítésének nemzetgazdasági szempontból kiemelt fontosságú minősítését, egyre több helyen buknak el a tópart beépítését célzó tervek Balatonaligán.
Az elsőfokú építésügyi hatóság elutasította a Kádár-öböl fölötti rétből kiparcellázott telekre benyújtott, 947 négyzetméteres, egy lakóegységes luxusvilla építési engedélye iránti kérelmet. A somogyi kormányhivatal emellett megszüntette az ugyanerre a telekre beadott másik építési engedélykérelmi eljárást is.
Bukovszki András, az Aligai Fürdőegyesület elnöke szerint bár a jogorvoslati folyamat még nem zárult le, bíznak abban, hogy a kiemelt státusz megszüntetésének hatására sikerül megakadályozni a tópartot elzáró luxus-magánberuházásokat.
A területen korábban az izraeli tulajdonból Tiborcz István és Mészáros Lőrinc érdekeltségén, majd Jellinek Dánielen keresztül Balázs Attila cégéhez, a Pro-Mot Kft.-hez került területen luxusüdülő-komplexumot terveztek. A cég társasházak, apartmanfalu és szálloda építését is tervezte a magaspartra. Az Aligai Fürdőegyesület szerint a beruházás nemcsak tájidegen, de a löszfal mozgása miatt veszélyes is.
Az egyesület pereivel éveken át sikeresen akadályozta meg a kikötő lezárását és magánkézbe kerülését, valamint különböző tájidegen ingatlanok építését. A balatonvilágosi önkormányzat ugyanakkor több, a part megmentését szolgáló perbe ellenérdekű félként szállt be az egyesülettel szemben, a Pro-Mot és az engedélyeket kiadó veszprémi kormányhivatal mellett.
A civilek jogi eljárások sorát indították a Club Aliga beépítésének és lezárásának megakadályozására, a bíróságon rendre nekik adtak igazat, így ha teljesen nem is sikerült megakadályozni a Pro-Mot terveit, sikeresen lassították a projektet.
Augusztus végén Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter több más projekthez hasonlóan a Club Aliga esetében is megszüntette a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás minősítést, ami lehetővé tette, hogy a befektetők figyelmen kívül hagyják a helyi szabályozásokat, illetve gyorsított tempóban kapják meg az építkezésekhez szükséges engedélyeket.
A hajdani pártvezetők nyaralóhelyét, az Aliga II-t azonban már felparcellázták és eladták. A legkisebb, 1865 négyzetméteres telek 354 millióért, a legnagyobb, a hajdani Castro- vagy Elnöki-villa néven ismert 5837 négyzetméteres ingatlan pedig 55 millió híján bruttó egymilliárd forintért kelt el, míg a hajdani Kádár-villa és környéke – 3095 négyzetméter – nettó 472 millióért cserélt gazdát.
A tómederig nyúló parcellákat jellemzően ingatlanfejlesztő és -hasznosító cégek vásárolták meg, miután sem a település, sem az állam nem élt elővásárlási jogával, ezzel hozzásegítve a Pro-Motot több mint 7 milliárd forintnyi bevételhez.
A kiemelt kormányrendelet hatálya alatt a tulajdonosok nagyjából azt csinálhattak, amit akartak, ám annak megszűnése után ismét a helyi építési szabályzat vonatkozik a területre, amely mindössze 5 százalékos beépíthetőséget tesz lehetővé, ráadásul jelöli a parti sétány északi bejáratát is.
A Kádár-öböl feletti ingatlanra a korábbi NER-kedvenc biztonsági cég, a Valton exfőtulajdonosa, Varga Lajos Ernő egyik vállalkozása, a Stu-Sza Kft. adott be építési engedélykérelmet, melyet az Aligai Fürdőegyesület megtámadott, és azonnali jogvédelmet kapott, majd a kormányhivatal visszavonta az engedélyt. A másik engedélykérelmet a cég a kiemelt státusz visszavonása után nyújtotta be, ebben az esetben azonban a hivatal megszüntette az eljárást.
A visszavonásról szóló döntést a cég megtámadta arra hivatkozva, hogy szerinte még a kiemelt kormányrendelet alapján kellene eljárni, ám nem volt sikeres. Bukovszki András képviselő-testületi tagként javasolta, hogy az önkormányzat lépjen be a perbe a kormányhivatal oldalán, de ezt az önkormányzat nem tette meg, arra hivatkozva, hogy szabályos volt az építési engedély kiadása.
