Elegük lett, november 1-től kivezetnék az árrésstopot a zöldségtermesztők
November 1-jétől indokoltnak tartaná az árrésstop kivezetését Nagypéter Sándor, a Dél-KerTész elnöke. A szakember a szervezet sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a korlátozás megszüntetése nem okozna érdemi áremelkedést. Az ágazat helyzetének javítása érdekében az 5 százalékos áfa bevezetését is szorgalmazza, ami egyszeri, mintegy 150-160 milliárd forintos költségvetési hatással járna.
A termelői szervezet álláspontja szerint ma már semmi nem indokolja az intézkedés fenntartását. A paprika és a paradicsom esetében a szezon kifutóban van, az almánál viszont éppen most lenne különösen fontos a korlátozás megszüntetése.
A Dél-KerTész már az árrésstop bevezetésekor jelezte, hogy a tízszázalékos korlátot problémásnak tartja. Nagypéter szerint ekkora árrésből sok esetben nem lehet fedezni az értékesítés, a logisztika vagy a hűtött tárolás költségeit. Tapasztalataik szerint az intézkedés egyre alacsonyabb beszállítói árak felé kényszerítette a termelőket, és ha nem teljesítették a láncok elvárásait, akár ki is listázták őket. Az erősödő forint ráadásul tovább javította az importtermékek pozícióját, ami a hazai termelők helyzetét még inkább rontotta.
Az árrésstop átárazódást is okozott: a korlátozás alá nem tartozó termékeken nagyobb árrések jelentek meg. Ezt a szervezet saját értékesítésében, például a színes paprikáknál is érzékelte.
A termelői szervezet az árrésstop kivezetése mellett a zöldségek és gyümölcsök áfájának 5 százalékra csökkentését is szükségesnek tartja, amit szerintük 2027 első negyedévében lenne a legcélszerűbb megvalósítani. A változtatás egyszeri, 150-160 milliárd forintos költségvetési hatással járna, ugyanakkor jelentősen fehéríthetné a piacot.
A tisztább piaci viszonyok a kis- és közepes gazdaságok fennmaradását és fejlesztését segíthetnék, ezen keresztül pedig a hazai termelés is növekedhetne.
Nagypéter kiemelte, hogy az Árfigyelő fenntartását is problémásnak tartják. Tapasztalataik szerint ha egy áruházlánc valamelyik versenytársánál alacsonyabb fogyasztói árat lát, azonnal árcsökkentést próbál elérni a beszállítójánál. Csakhogy a láncok kiszolgálási költségei eltérnek, más lehet a csomagolás, a logisztika vagy akár a göngyöleg bérleti díja. Nagypéter szerint ezért az árak ilyen összevetése szakmailag sem korrekt, az Árfigyelő pedig a termelők számára kontraproduktívvá vált, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, sőt kifejezetten rossz helyzetbe hozta őket.
A 442 termelőt tömörítő Dél-KerTész az év első nyolc hónapjában 16,2 milliárd forintos forgalmat ért el, mintegy kétmilliárddal többet az egy évvel korábbinál. A paprika és a paradicsom mellett a hagyma is jelentős súlyt képviselt. Legfontosabb exportpiacuk Csehország és Szlovákia, amelyek együttesen a kivitt mennyiség mintegy 80 százalékát adják, de egyre erősebb a németországi értékesítés is.
Nagypéter kitért a beruházások szükségességére is, amelyet az árrésstop bevezetése jelentősen visszavetett. Szerinte további technológiai fejlesztésekkel a magyar hajtatott paprika és paradicsom a spanyol és holland termékekkel szemben is komoly régiós tényezővé válhat. Ez szükségszerűség is, mert ezáltal lehet egyre jobban alkalmazkodni a klimatikus kihívásokhoz. A párásító-, szellőztető- és tápoldatozó rendszerek, valamint a fóliakorszerűsítések révén az idei aszály és a 40 fok feletti hőhullámok már nem okoztak olyan terméskiesést, mint a korábbi években. A növényházi termelést azonban az aszály közvetve továbbra is érinti, egyebek mellett azért, mert a kártevők egyre nagyobb számban húzódnak ezekre a területekre.
A szervezet vezetője szerint a vízfelhasználásban is szemléletváltásra van szükség. Nem lehet kizárólag arra várni, hogy az állam oldja meg a problémát; az államnak, az önkormányzatoknak és a termelőknek közösen kellene gondoskodniuk a rendelkezésre álló víz megtartásáról és hatékony felhasználásáról. A szabadföldi zöldségtermesztésben a termelési rendszereket is újra kell gondolni, mert víz nélkül hosszabb távon nem lehet termelni.
Nagypéter Sándor szerint mindehhez olyan, a politikai széljárástól független ágazati stratégiára lenne szükség, amely kijelöli a nemzetgazdasági szempontból értékes és megfelelő jövedelmet biztosító termékpályákat. A mezőgazdaság ugyanis ugyanolyan vállalkozási rendszer, mint bármely más ágazat, ezért hosszabb távon a saját lábán is meg kell állnia, és a harmadik országok termelőivel szemben is versenyképesnek kell maradnia. Egy megalapozott stratégiának ezt kellene garantálnia.
