Magyar–horvát energetikai együttműködés: megállapodás a Zaláta-Dravica gázmező fejlesztéséről
Zágrábban tárgyalt Orbán Anita külügyminiszter és Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter Gordan Grlić Radman horvát kül- és Európa-ügyi miniszterrel, valamint Ante Šušnjar gazdasági miniszterrel. A tárgyalások középpontjában az energetikai kérdések álltak, de szó volt a kétoldalú kapcsolatokról, valamint aktuális uniós és nemzetközi kérdésekről is.
Kapitány István a Facebookon számolt be arról, hogy a felek megegyeztek a Zaláta-Dravica közös földgázkutatási és -termelési projekt elindításáról, amely a magyar–horvát energetikai együttműködés új fejezetének első sikertörténete lehet. A miniszter szerint az energiaszektorban jelentkező kihívások közös fellépést igényelnek, ilyen a magyar–horvát földgáz-összeköttetés kapacitásbővítése is.
A tárcavezető kiemelte, hogy Magyarország külföldre történő teljes beruházási állományán belül Horvátország a második legfontosabb piaca a magyar tőkének, hiszen magyar cégek 5,4 milliárd eurót fektettek be. Fontosnak nevezte, hogy Horvátország kiszámítható befektetési piac maradjon, és hogy keressék az előrelépési lehetőségeket az energetikai ügyekben. Hozzátette: az üzleti és az emberek közti kapcsolatok pozitívan hathatnak a politikai kapcsolatokra is, közös érdek, hogy az Európai Unió tagállamaként nyertesei legyenek a 2028–34 közötti új pénzügyi keretnek.
Kapitány István hangsúlyozta, hogy Magyarország fontosnak tartja a Horvátországgal folytatott megbízható és kiszámítható kőolajellátási együttműködés fejlesztését, és támogatja a MOL és a JANAF közötti párbeszéd folytatását az Adria-kőolajvezetékről.
Orbán Anita szintén Facebookon számolt be a fejleményekről. A külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy a tárgyalásra éppen a Budapest és Eszék közötti autópálya-kapcsolat teljessé válásának első évfordulóján került sor, ami szerinte jól jelzi, hogy tovább szeretnék bővíteni a magyar–horvát együttműködést. Ismertette, hogy a magyar–horvát határ két oldalán élő emberek és cégek érdekében bővíteni szeretnék a közlekedési és energetikai összeköttetéseket, közös céljuk a Murakeresztúr–Kotoriba közötti új Mura-híd megépítése és a magyar–horvát földgáz-összeköttetés kapacitásának bővítése. Megjegyezte azt is, hogy a magyar és a horvát kisebbségpolitikát továbbra is példaértékűnek tartják.
A tárgyalás után Kapitány István üdvözölte a krki LNG-terminál kapacitásának bővítését, és jelezte, hogy Magyarország nyitott az onnan érkező földgáz mennyiségének jelentős növelésére. Közölte, hogy a Magyarország és Horvátország közötti földgáz-összeköttetés kapacitását is fejleszteni kell, és már az év végére kapacitásbővítéssel számolnak. Elmondta azt is, hogy a horvát, a magyar, a szlovák és a szerb finomítók működésének összehangolása is fontos a régió energiaellátásának biztonsága szempontjából.
A gazdasági és energetikai miniszter arról is beszélt, hogy Magyarország azt szeretné, ha több magyar vállalat működne sikeresen Horvátországban, és több horvát cég fektetne be Magyarországon. Jelenleg 39 horvát beruházás van Magyarországon.
Ante Šušnjar horvát gazdasági miniszter elmondta, hogy a két fél számos olyan projektről tárgyalt, amelyek erősíthetik a két ország gazdaságát és együttműködését. A horvát tárcavezető az energiaellátás biztonságát, az ipar dekarbonizációját, valamint a közlekedési és logisztikai útvonalak összekapcsolását emelte ki a további együttműködés területei közül. Szerinte új, kedvező időszak kezdődhet Magyarország és Horvátország gazdasági kapcsolataiban, amelynek lehetőségeit a feleknek konkrét projektek megvalósításával kell kihasználniuk.
