Brüsszel feloldaná a magyar uniós pénzek egy részét, de az EP még óvatosságra int
Óvatos támogatást kapott az Európai Parlament három képviselőjétől az a bizottsági javaslat, amely 4,2 milliárd euró, korábban a jogállamisági feltételrendszer miatt befagyasztott kohéziós támogatás felszabadítását kezdeményezi Magyarország számára.
Daniel Freund német zöldpárti, Jean-Marc Germain francia szocialista és Moritz Körner német liberális képviselő kétnapos budapesti tényfeltáró útján azt vizsgálta, mennyit változott a helyzet a Magyar Péter vezette kormány hivatalba lépése óta. A küldöttség tagjai civil szervezetekkel, üzleti szereplőkkel és az Integritási Hatóság képviselőivel tárgyaltak, a magyar kormány vezetőivel ugyanakkor nem találkoztak.
A Bizottság szeptember 23-án arra jutott, hogy a magyar kormány megtette azokat a lépéseket, amelyek alapján indokolt lehet a kondicionalitási eljárásban visszatartott 4,2 milliárd euró feloldása, valamint az Erasmus+ és a Horizon Europe programhoz való teljes hozzáférés helyreállítása. Ez azonban még nem jelent tényleges kifizetést: az ügy a tagállamokat képviselő Tanács elé került, amelynek egy hónapja van a döntésre. A korlátozások addig érvényben maradnak.
A budapesti tárgyalások után Freund arról beszélt, hogy Magyarországon intézményi és jogalkotási fordulat történt, és több korábbi korrupcióellenes követelés teljesült.
Moritz Körner a magyarországi jogalkotási tempót „korrupcióellenes maratonként” jellemezte, ugyanakkor arra figyelmeztetett: a jogállamiság lebontása könnyebb, mint annak helyreállítása. A küldöttség ezért nemcsak a törvények elfogadását, hanem az új szabályok végrehajtását és a független intézmények tényleges mozgásterét is mérlegelte.
A látogatás egyik legfontosabb tanulsága éppen az volt, hogy a Bizottság és az Európai Parlament eltérő tempóban haladna. A brüsszeli testület a szeptember végi értékelés alapján kész továbblépni, az EP-képviselők viszont azt szeretnék látni, hogy a közbeszerzési, összeférhetetlenségi és korrupcióellenes reformok nemcsak papíron működnek. A 4,2 milliárd eurós kohéziós csomagtól külön kell kezelni a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből Magyarországnak járó pénzeket. A Tanács júliusban jóváhagyta az átdolgozott magyar helyreállítási tervet, amely mintegy 10 milliárd eurónyi támogatást és kedvezményes hitelt tartalmaz. A tagállamoknak augusztus végéig kellett teljesíteniük a vállalt mérföldköveket, majd szeptember 30-ig benyújtaniuk a végső kifizetési kérelmeket. Magyarország ezt megtette, a Bizottság most azt vizsgálja, milyen összeg fizethető ki ténylegesen. A kohéziós forrásoknál még tanácsi jóváhagyás szükséges, a helyreállítási pénzeknél pedig a Bizottság értékelése következik.
A legsúlyosabb nyitott kérdések között továbbra is ott van a menedékjog és az LMBTQI-közösség jogainak védelme. Freund október 5-én Strasbourgban azt mondta, Magyarország ezeken a területeken még nem hajtotta végre maradéktalanul az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítéleteit. A Bizottság szeptemberi tájékoztatása szerint mintegy 2,7 milliárd eurónyi kohéziós pénz éppen az uniós Alapjogi Charta követelményeinek nem teljesítése miatt marad zárolva, további mintegy 800 millió eurót pedig más tematikus feltételek tartanak vissza.
Fontos változás ugyanakkor, hogy Magyarország időközben csatlakozott az Európai Ügyészséghez. A Bizottság július 10-én hivatalosan megerősítette az ország részvételét az EPPO-ban, a döntés augusztusban hatályba is lépett. Ez jóval előrébb tart annál, mint amit az eredeti budapesti anyag sugallt: már nem csatlakozási szándékról, hanem megkezdett intézményi integrációról van szó, bár a magyarországi működés teljes kiépítése még időt igényel.
Freund szerint korai lenne megszüntetni a Magyarországgal szemben 2018-ban elindított, az uniós alapértékek súlyos sérelmének kockázatát vizsgáló hetes cikk szerinti eljárást. Az Európai Parlament a tervek szerint október végén újabb monitoringküldöttséget küld Budapestre, és az ott szerzett tapasztalatok alapján később ismét állást foglalhat a helyzetről.
A következő hetekben így két külön döntési folyamat fut egymás mellett. A Tanácsnak döntenie kell a 4,2 milliárd eurónyi kohéziós támogatás feloldásáról, a Bizottságnak pedig értékelnie kell a magyar helyreállítási alap végső kifizetési kérelmét. A pénzek beérkezése azt jelezné, hogy Brüsszel hitelesnek látja az Orbán-korszak után megkezdett reformokat, de a fennmaradó zárolások azt is mutatják, hogy az uniós intézmények még nem tekintik lezártnak a jogállamiság helyreállítását.
