Vagyonosodási vizsgálat indul a politikai elit körében
A hatalmon lévő elit meggazdagodása a diktatúrák és autokráciák sajátja. Az októberi forradalom után a Cseka főnökének, Feliksz Dzerzsinszkijnek a nevén 85 millió, Lenin nevén 75 millió svájci frank értékű arany volt – hivatalosan a világforradalom céljaira. Hitler magánvagyona halálakor 700 millió birodalmi márkára rúgott, amely kisebb részt a Mein Kampf honoráriumaiból, nagyobb részt iparmágnások közvetlen átutalásaiból származott. Goebbels, Bormann és más náci vezetők is szupergazdagok voltak. A szövetségesek a nácik bukása után azonnal megkezdték a vagyonelkobzást.
Nemzeti pénzügyi elit – árnyalt képpel
A hazai nagyvagyonokra a kormánypárti magyarázat szerint Magyarország szuverenitásának megőrzéséhez nemzeti pénzügyi elitre van szükség. Ezt a képet azonban árnyalják a manipulált közbeszerzések, a hamis találmányi jogok, az elfuserált üzletek, valamint a közpénzből keletkezett milliárdos autógyűjtemények, jachtok és magánrepülőgépek. A kormányváltás után megkezdődött a nemzetinek mondott vagyonok külföldi bankokba és offshore cégekbe való átmentése is.
Ötezer politikus pénzügyeit vizsgálják
Szeptember 17-én bejelentették, hogy vagyonosodási vizsgálat indul mintegy ötezer volt és jelenlegi politikus, valamint kormánytisztviselő pénzügyeinek tisztázására. A vizsgálat érinti a kormánypárt által pénzzel kitömött szupergazdagok és közeli hozzátartozóik vagyonát, de nem terjed ki például Tiborcz Istvánra, a miniszterelnök vejére, aki nem számít közvetlen hozzátartozónak, szemben Matolcsy Ádámmal, a jegybank volt elnökének fiával. A törvény így a bűncselekményekkel előidézett meggazdagodás egyes eseteire kiterjed, másokra nem.
Újabb feljelentések, 2200 milliárd forint értékben
A bejelentés mellett a kekvák felszámolása és több más intézkedés is megtörtént. Legutóbb Szolnokon hangzott el, hogy újabb 37 ügyben tettek feljelentést, amelyeknek összesen 2200 milliárd forintnyi összeg a tárgya. Ezzel a kormány jelét adta, hogy odafigyeltek azokra a figyelmeztetésekre, amelyek szerint a szupergazdagok elszámoltatásával nem célszerű megvárni az évtizedes késéssel érkező jogerős bírósági ítéleteket.
A vagyonvisszaszerzés üteme és a jogállamiság kérdése
A szakértők egy része szerint jelenleg az elrabolt közvagyon legfeljebb tíz százalékának visszaszerzésére van kilátás. A végrehajtás gyorsításának feltétele a jogállamisággal kapcsolatos kérdések tisztázása. Ha igaz, hogy a jogrendszer az elmúlt 16 évben sok tekintetben a kormány beavatkozásának áldozata volt, akkor a jogállamiságra hivatkozni a lopott vagyonok védelmében alakoskodás. Ahol a törvények nem a közérdeket, hanem a hatalmon lévő párt érdekeit tükrözik, az nem jogállam. A jogállam akkor áll helyre, amikor ezek a törvények érvényüket vesztik, és a segítségükkel megszerzett vagyonok visszakerülnek az állam tulajdonába.
Az elszámoltatás kudarca a gazdaságot is veszélyezteti
Az elszámoltatás és vagyonvisszaszerzés kudarca a magyar gazdaság lendületbe hozását akadályozhatja meg. A népszerűségi mutató pártérdek, a vagyonvisszaszerzés nemzeti érdek. Gazdasági fellendülés nélkül a kormány jövője is kétes, vagyonvisszaszerzés nélkül pedig az ország a tartós hanyatlás útján marad.
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.
