Egy hónap haladékot kapott a NIS, miközben a Mol és a Gazprom tárgyalásai zátonyra futhattak
Az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának külföldi vagyonellenőrzési hivatala, az OFAC szeptember 30-án október 30-ig meghosszabbította a szerb Naftna Industrija Srbije (NIS) működési engedélyét. A döntés értelmében a pancsovai finomító tovább üzemelhet, a társaság importálhat kőolajat, és folytathatja Szerbia ellátását. Dubravka Đedović Handanović szerb energiaügyi miniszter szerint a haladék további időt nyitott a tulajdonosi rendezésre.
A haladék ellenére a szerb kormányhoz közel álló, az ügyet ismerő forrásra hivatkozva arról érkeztek értesülések, hogy a Mol és a Gazprom-csoport között hónapok óta tartó egyeztetések a NIS többségi tulajdonrészének eladásáról gyakorlatilag megrekedtek. Az orosz fél állítólag nem kívánja értékesíteni részesedését, és a hallgatással időt próbál nyerni abban a reményben, hogy az amerikai szankciós nyomás később enyhül. A Mol az értesülést eddig sem nem erősítette meg, sem nem cáfolta, hivatalosan továbbra is rendelkezik olyan amerikai engedéllyel, amely lehetővé teszi az egyeztetések folytatását a következő hetekben.
A helyzet azért különösen érzékeny, mert a NIS működteti Szerbia egyetlen kőolajfinomítóját, így az üzemanyag-ellátás meghatározó szereplője. A Gazprom Neft és a Gazprom együtt mintegy 56 százalékos részesedést birtokol, a szerb állam tulajdona csaknem 30 százalék. Az amerikai szankciók célja kezdettől az orosz irányítás megszüntetése volt, miközben Washington igyekezett elkerülni, hogy a korlátozások azonnali ellátási válságot idézzenek elő Szerbiában.
A Mol januárban szándéknyilatkozatot írt alá a Gazprom-csoport 56,15 százalékos csomagjának megvásárlásáról. Tavasszal és nyár elején a magyar társaság több közleményben számolt be arról, hogy az egyeztetések a végső szakaszba jutottak, júniusban pedig a szerb kormánnyal részvényesi megállapodást kötött a NIS jövőbeli irányításáról. Ez rögzítette, hogyan működne a vállalat, ha a Mol többségi tulajdonossá válna, valamint azt is, hogy Belgrád további öt százalékot vásárolna a társaságból. Májusban még arról szóltak a hírek, hogy már csak a tranzakciós dokumentumok véglegesítése van hátra, augusztus végén pedig a Mol újabb amerikai engedélyt kapott az egyeztetések folytatására.
A mostani szerb értesülés élesen ellentmond a hivatalos nyilatkozatok által sugallt képnek. A szeptember végi hosszabbítás formailag a tárgyalási folyamatot viszi tovább, de nem bizonyítja, hogy a felek érdemben közelebb kerültek volna a megállapodáshoz. A belgrádi vezetés számára a kudarc beismerése politikailag és gazdaságilag is kellemetlen lenne, mivel kommunikációja hónapok óta arra épült, hogy a magyar vevő megjelenésével elkerülhető a NIS működésének megbénítása és az amerikai szankciók hatályba lépése.
A szerb energiaellátás helyzete amúgy is feszült. A kormány szeptember végén ötezer tonna dízelt szabadított fel az állami tartalékokból, miközben a magas világpiaci árak és a Duna alacsony vízállása nehezítik az importot. A pancsovai finomító leállása korábban már megmutatta, milyen gyorsan nőhet az ellátási kockázat. Emiatt Belgrád számára a tulajdonosi vita nem pusztán geopolitikai kérdés, hanem közvetlen gazdasági és társadalmi kockázat.
Ha a Mol és az orosz fél között valóban megszakadnak a tárgyalások, ismét előtérbe kerülhet a szerb állami beavatkozás. Az értesülések szerint a kormány végső esetben átvehetné a NIS irányítását, és kifizethetné az orosz tulajdonosok részesedését, még akkor is, ha az ellenértékhez a szankciók miatt nem férnének hozzá azonnal. Belgrád ezt korábban csak végső megoldásként emlegette, mert egy ilyen lépés súlyosan megterhelné az orosz–szerb kapcsolatokat. A szerb államnak elvileg elővásárlási joga is van a 2008-ban kötött privatizációs megállapodás alapján, ám ezt eddig nem érvényesítette.
Ha a jelenlegi tárgyalási folyamat hivatalosan eredmény nélkül zárulna le, új vevő keresése is szóba kerülhetne. Tavasszal egy szerb üzletember, Ranko Mimović azt állította, hogy kétmilliárd eurós ajánlatot tett az orosz részvénycsomagra, a Gazprom Neft azonban akkor közölte, hogy kizárólag a Mollal tárgyal. A magyar cég korábban az abu-dzabi ADNOC kisebbségi részvényesként való bevonását is mérlegelte.
Magyar szempontból a NIS megszerzése a Mol délkelet-európai pozícióinak egyik legnagyobb bővítését jelentené. A tranzakcióval a társaság ellenőrzése alá kerülne Szerbia egyetlen finomítója, és tovább erősödne regionális finomítói és kiskereskedelmi hálózata. Ha viszont a szerb értesülés helytálló, a hónapok óta készített ügylet újra teljesen nyitottá válhat. A következő határnap október 30.: addig a NIS működhet a jelenlegi feltételekkel, és addig az is kiderülhet, hogy az amerikai engedély még egy utolsó tárgyalási kört jelent-e, vagy csupán időt ad Belgrádnak egy másik megoldás előkészítésére.
