Egyszeri 120 milliárd forintos állami támogatást kap Budapest
A kormány egyszeri, 120 milliárd forintos állami támogatást nyújt Budapestnek, és ismét megkezdi működését a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa – derült ki a főváros és a kormány közötti megállapodásról szóló tájékoztatásból.
A tervek szerint a főváros és az agglomeráció közösségi közlekedését 50-50 százalékos állami-fővárosi finanszírozásra állítanák át, emellett regionális közlekedési térséget is létrehoznának Budapest és az agglomeráció összekapcsolásával.
Az egyszeri támogatással rendeznék Budapest fennálló tartozásait és kötelezettségeit. A megállapodás része a jövő évi szolidaritási hozzájárulás érdemi csökkentése is, miközben a főváros működését úgy alakítanák át, hogy a jelenlegi hiány ne termelődjön újra évről évre.
A tárgyalásokon szó volt a fővárosi utak felújításának és karbantartásának tartós finanszírozásáról, a parkolási rendszer fővárosi szintű egységesítéséről, valamint a közlekedési és közterületi beruházások összehangolásáról.
A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában a kormány és a főváros rendszeresen egyeztetne Budapest finanszírozásáról, közlekedéséről, útjairól, közterületeiről és fejlesztéseiről. A további feladatok között szerepel a lakhatási válság kezelése, a fővárosi utak állapotának javítása és a közösségi közlekedés korszerűsítése.
Az állam fele részben tulajdonos lesz a BKK-ban
Az újjászervezett Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának első ülése után tartott sajtótájékoztatón a főpolgármester arról beszélt, hogy az állam fele részben tulajdonos lesz a Budapesti Közlekedési Központban, és 50 százalékban finanszírozza is a cég működését.
Karácsony Gergely a döntést azzal indokolta, hogy Budapest és az agglomeráció egységes társadalmi és gazdasági központja Magyarországnak, így a jövőben a főváros és az állam – a regionális BKK létrehozásával – együtt dönt és közösen finanszírozza a régió közösségi közlekedését.
A főpolgármester elmondta, az ülésen megállapodás született arról, hogy a kormány egyszeri, 120 milliárd forintos támogatást nyújt a fővárosi önkormányzatnak, amely eláll a szolidaritási hozzájárulás vitatott mértéke miatt az előző kormány ellen indított perektől. Az egyszeri támogatás lehetővé teszi, hogy befizessék a szolidaritási hozzájárulás teljes összegét, rendezzenek eddig ki nem fizetett számlákat, és hozzásegíti a fővárost azokhoz az állami normatívákhoz is, amelyektől eddig elestek.
Karácsony Gergely hangsúlyozta azt is, hogy nem olyan megállapodást akartak kötni, amely csak év végéig szól, a következő évekre is tettek vállalásokat. Az állam részéről ígéretet kaptak a szolidaritási hozzájárulás csökkentésére, de ennek mértékéről még nem állapodtak meg, a főváros pedig vállalta, hogy jövőre további 20 milliárd forintot takarít meg a működési kiadásaiban.
Egységesítenék a budapesti parkolást
A főpolgármester közölte, hogy egységesítik a budapesti parkolást, és elkötelezték magukat amellett, hogy a fővárosi parkolás fővárosi önkormányzati feladat legyen.
Kiemelte: a közútkezelés a főváros feladata, mégis a parkolási bevételek szinte teljes mértékben a kerületeknél vannak. Egy egységes fővárosi parkolási rendszert a legmodernebb technológiákkal és az ehhez szükséges jogszabályi változások meglépése után a főváros sokkal hatékonyabban tud üzemeltetni. A parkolási bevételeket nem a főváros működési hiányának orvoslására kívánják használni, hanem egy budapesti útalapot hoznak létre a befolyó pénzből, amelyet kizárólag a fővárosi és kerületi tulajdonban lévő utak felújítására fordítanak.
Karácsony Gergely szerint ha hatékonyabb üzemeltetéssel növelni tudják a parkolási bevételeket, akkor meg tudják tízszerezni Budapesten az útfelújításra szánt eddigi forrásokat. Hozzátette, nyitottak a párbeszédre arról, hogyan használják fel ezeket a forrásokat.
A főpolgármester megismételte: az elmúlt évek kormányzati megszorításai miatt rendkívül nehéz pénzügyi helyzetbe került a főváros, és ezt a szolidaritási hozzájárulás rendszerével vitte végig az előző kormányzat, ami mai reálértéken számolva nagyjából közel 400 milliárd forintot jelent. A sajtótájékoztató kezdetén úgy fogalmazott: véget ért az a korszak, amikor a magyar kormány ellenségként kezelte a nemzet fővárosát, és amikor nem volt érdemi párbeszéd arról, hogyan tudják naggyá tenni Budapestet, és a főváros fejlődésén keresztül egész Magyarországot.
