Henri B. Kagan és Szoai Kenszo kapja a kémiai Nobel-díjat
Henri B. Kagan francia és Szoai Kenszo japán tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat az aszimmetrikus szerves szintézisben megjelenő nemlineáris hatások és az aszimmetrikus autokatalízis felfedezéséért – jelentette be szerdán Stockholmban a Svéd Királyi Tudományos Akadémia.
A két kutató munkássága alapvetően járult hozzá annak megértéséhez, hogyan működnek azok a kémiai folyamatok, amelyek során a molekulák tükrözött változatai közül csak az egyik keletkezik. Az aszimmetrikus szerves szintézis területén feltárt nemlineáris hatások rávilágítottak arra, hogy a katalizátorok viselkedése nem mindig követi a hagyományos lineáris összefüggéseket, ami új megközelítéseket nyitott meg a vegyészek előtt.
Az aszimmetrikus autokatalízis felfedezése pedig azt mutatta meg, hogy egyes kémiai reakciók saját magukat tudják gyorsítani úgy, hogy közben a keletkező termékek egy adott tükrözött formáját részesítik előnyben. Ez a jelenség segíthet megmagyarázni, miként alakult ki a földi élet szempontjából kulcsfontosságú homokiralitás, vagyis az, hogy az élő szervezetekben a fehérjéket felépítő aminosavak szinte kizárólag balos, a cukrok pedig jobbos formában fordulnak elő.
A szerdai bejelentés szerint a díjat megosztva kapja a francia és a japán tudós. A kémiai Nobel-díj átadására a hagyományoknak megfelelően decemberben kerül sor Stockholmban.
