Nem a tagság választ elnököt a Ferencvárosnál
A Ferencvárosi Torna Clubnál az októberi tisztújításon a tagság nem közvetlenül az elnökről szavaz. A folyamat első lépésében az elnökség tagjait választják meg, majd az új elnökség a saját tagjai közül választja ki a klub elnökét. Ez a megoldás nem szabálytalan, a magyar egyesületi jog ismeri ezt a modellt, a nagy és tradicionális sportegyesületek körében azonban meglehetősen szokatlan konstrukciónak számít.
Összehasonlításként a Vasasnál a küldöttközgyűlés választja az elnököt, az MTK-nál a küldöttek közvetlenül döntenek az elnök személyéről és az elnökségről is. A BVSC-Zuglónál a legutóbbi tisztújításon szintén a küldöttgyűlés választotta meg az első számú vezetőt, a BEAC-nál pedig a 2026-os tisztújításon szintén a küldöttgyűlés döntött közvetlenül az elnök személyéről.
Az FTC alapszabálya egyértelműen rögzíti, hogy az elnököt az elnökség a saját tagjai közül választja. Ez azt jelenti, hogy aki nem kerül be az új testületbe, az az elnöki szavazáson sem indulhat. Aki elnöki posztra pályázna, annak először meg kell szereznie az elnökségi tagságot, a tényleges elnökválasztás csak ezután következik. A 2022-es tisztújítás is ezt a forgatókönyvet követte: a közgyűlés megválasztotta az elnökségi tagokat, majd az új elnökség ülésén ismét Kubatov Gábort bízta meg az FTC vezetésével.
Háromnegyedes támogatás szükséges az elnöki poszthoz
Az FTC alapszabálya jelenleg kilenc elnökségi tagot sorol fel, a testület mandátuma azonban az októberi tisztújítás előtt megszűnik. A következő ciklusban annak, aki elnök akar lenni, előbb meg kell szereznie a kilenc elnökségi hely egyikét. Az elnököt titkos szavazással választják meg, a jelöltnek a legtöbb szavazatot kell megszereznie, emellett legalább az elnökségi tagok háromnegyedének támogatására is szüksége van. Ez azt jelenti, hogy az elnöknek nagyon széles támogatást kell szereznie a saját testületében, ami tovább növeli annak jelentőségét, hogy kik kerülnek be az elnökségbe, és így kik szavazhatnak egyáltalán az elnökről.
Fontos leszögezni, hogy ebből nem következik, hogy az FTC rendszere szabálytalan vagy példátlan lenne. A Polgári törvénykönyv is lehetővé teszi, hogy egy egyesület elnöksége a saját tagjai közül válassza meg az elnökét, ez több egyesületnél, a vadászok körében is alkalmazott gyakorlat. Az FTC elnökválasztási rendszere legfeljebb a vele azonos ligában szereplő klubokéhoz képest szokatlan.
A bejelentett törvénymódosítás átírja a játékszabályokat
A modellből fakadóan az októberi tisztújításon Kubatov Gábor alapesetben szinte elmozdíthatatlan lett volna, csakhogy a kormány belengette az összeférhetetlenségi törvényt. A sportvezetőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok szerint az 500-nál több igazolt sportolóval rendelkező sportszervezetek és sportszövetségek élén nem állhatnának aktív politikai tisztségviselők.
A tilalom többek között a kormánytagokra, államtitkárokra, országgyűlési és európai parlamenti képviselőkre, kormánybiztosokra és kormánymegbízottakra vonatkozna. A szabály nem csak az aktuális politikai tisztségviselőket érintené: a politikai megbízatás megszűnése után négy évig is fennmaradna a kizárás. Emellett négy évig nem lehetne sportvezető az sem, akinek korábbi vezetői időszakában szabálytalanságot tártak fel az állami támogatások felhasználásával kapcsolatban.
A Fradiváros ügyében még nincs végeredmény, a 11,2 milliárd forintos állami forrás szabályos elköltésének vizsgálata folyamatban van. Önmagában az, hogy egyáltalán felvetődhet a gyanú, nehezen értelmezhető úgy, hogy az növelné Kubatov Gábor reális esélyeit. Az ügyben öttől tíz évig terjedő börtönbüntetés is szóba kerülhet, de egyelőre senkit nem lehet megnevezni, Kubatov Gábor elnök a feljelentésre már reagált.
Nem leszámolás, a politika visszaszorítása a cél
Kálnoki-Kiss Attila az Inforádióban azt mondta, az új összeférhetetlenségi szabályozás nem személyes bosszú vagy leszámolás, hanem a sport közvetlen politikai befolyásának visszaszorítását szolgálja. A sportállamtitkár hangsúlyozta, hogy általános szabályról van szó, amelyet nem konkrét személyekre szabtak. Szerinte a jövőben mindenkinek el kell döntenie, hogy politikus vagy sportvezető akar lenni, a két szerep nem fér össze.
Ugyanakkor kijelentette, hogy a politikusok továbbra is lobbizhatnak egy-egy sportklub érdekében, akár stadionfejlesztésért is.
