Lannert Judit bocsánatot kért a meghurcolt pedagógusoktól a Tanítanék Mozgalom rendezvényén
Idén április 12-ével lezárult egy korszak – jelentette ki Tóth Bence biológia-kémia szakos tanár, a Tanítanék Mozgalom munkatársa a Civil Ellenállás Napjaként meghirdetett szerda esti rendezvényen a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt. Mint fogalmazott, egy olyan korszak zárult le, amelyben a felsőoktatási államtitkár egy újságcikkben becsmérelte a kockásinges, borostás tanárokat, rendelettel lehetetlenítették el a pedagógusok sztrájkját, és az oktatásért felelős miniszter egy rendőrtábornok volt, akinek a rendőrei könnygázt fújtak a tüntető diákokra. Hozzátette: remélik, hogy ez a korszak sosem tér vissza.
Négy éve, 2022. szeptember 30-án került sor első alkalommal arra, hogy tanárokat rúgtak ki polgári engedetlenség miatt: a Kölcsey öt pedagógusának jogviszonyát szüntette meg azonnali hatállyal a Belső-Pesti Tankerületi Központ, amit más iskolákban további elbocsátások követtek. A Tanítanék Mozgalom azóta minden évben ezen a napon tiszteleg azok előtt, akik vállalták, hogy nem maradnak csendben az igazságtalansággal és az önkénnyel szemben. Az idei megemlékezés azonban abban különbözött a korábbiaktól, hogy első alkalommal vett részt kormánypolitikus a civil oktatási mozgalom rendezvényén.
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a Tanítanék színpadán arról beszélt, hogy a magyar állam az elmúlt 16 évben egyszerre növelte a pedagógusok terhelését és csökkentette a jogaikat. A sztrájkjog kiüresítésével szerinte végképp elvették tőlük azt a lehetőséget, hogy jogszerűen kifejezhessék aggodalmukat a gyermekek jövője iránt. Kiemelte: a XXI. században a kritikai és a kreatív gondolkodásnak kiemelt szerepe van, előbbi azért kell, hogy észrevegyük, utóbbi pedig azért, hogy megoldjuk a problémát, az előző rendszer azonban üldözte a kritikai gondolkodást.
A miniszter kijelentette: a magyar állam nevében szeretne bocsánatot kérni mindazoktól, akiket meghurcolt az előző rendszer, elsősorban azoktól a pedagógusoktól, akik kénytelenek voltak elhagyni a pályát, és hangsúlyozta, hogy visszavárják őket. Ennek érdekében új vezetést szeretnének kialakítani a tankerületek rendszerében, és nagyobb autonómiát adni mind az intézményvezetői, mind a pedagógusi szinteken. Az új Nemzeti alaptantervnek központi eleme lesz a kritikai és kreatív gondolkodás.
A miniszter arról is beszélt, hogy maga is döbbenten tapasztalja, mennyire áthatja még ma is a mindennapokat a politikával átitatott NER rendszere. Úgy fogalmazott: nem lesz könnyű menet, még mindig sokan félnek, és arra kérte az érintetteket, hogy ne tegyék.
A rendezvényen nemcsak a közoktatási mozgalmakról, hanem többek között a Hallgatói Hálózatok fellépéséről, a Színművészeti egyetemfoglalásáról, a civil törvény elleni bojkottról, a Sándor Mária fekete ruhás nővér által elindított egészségügyi megmozdulásokról, a lakhatási mozgalmak élőláncairól, a gyermekvédelem ügyében indult megmozdulásokról, az LMBTQ mozgalmakról és más civil kiállásokról is megemlékeztek. A szervezők köszönetet mondtak a jogvédőknek – mások mellett a Magyar Helsinki Bizottságnak és az Amnesty International Magyarországnak –, valamint a független sajtónak is.
A Kölcseyből kirúgott tanárok egyike és a Tanítanék Mozgalom társalapítója, Törley Katalin bejelentette: kezdeményezték, hogy az Országgyűlés szeptember 30-át A Civil Ellenállás és a Kritikus Gondolkodás Napja néven, törvényben vagy más jogi aktusban rögzített nemzeti emléknappá nyilvánítsa.
