Trump az ENSZ-ben: háború és béke egy beszédben
Donald Trump amerikai elnök az ENSZ Közgyűlésén mondott beszédében egyszerre fenyegette meg Iránt megsemmisítéssel, és ígért megállapodást az országgal. A novemberi félidős választásokra készülő elnök szerint a megállapodásra valószínűleg közvetlenül a választások után kerülhet sor. „Hiszem, hogy közvetlenül a választások után megállapodást kötünk majd, hiszen nem lenne értelme, ha nem így tennének” – mondta Trump.
Az amerikai elnök beszédét hazai közönségnek szóló kijelentésekkel kezdte, kitért az amerikai foglalkoztatottságra, a szegénységi rátára, az adók és szabályozások csökkentésére, a tőzsdére, valamint a határok védelmére. Kijelentette, hogy az Egyesült Államok szinte minden téren élen jár, és fényes jövő előtt áll.
Trump egyfelől arról beszélt, hogy komoly döntés előtt áll: kössön-e olyan megállapodást Iránnal, amely lehetővé teszi számukra az újjáépítést és azt, hogy minden korábbinál sokkal nagyszerűbb országgá váljanak. Másfelől azt is kijelentette, hogy képes lenne gyorsan megsemmisíteni az Iszlám Köztársaságot, és soha többé nem adna nekik esélyt arra, hogy embereket és országokat pusztítsanak el.
Gáza, Ukrajna és Kuba
Trump köszönetét fejezte ki az ENSZ Biztonsági Tanácsának, amiért egyhangúlag támogatták a Gázával kapcsolatos 20 pontos béketervet, és hivatalosan jóváhagyták a Békebizottságot, amelyhez 30 ország csatlakozott.
Az ukrajnai háborúra rátérve Trump azt mondta, hogy az Egyesült Államok szorosan együttműködik Oroszország és Ukrajna vezetőivel, és kijelentette: „Meg fogjuk oldani a helyzetet, sokkal gyorsabban, mint azt az emberek gondolnák.” Azzal érvelt, hogy mindkét félnek elege van a konfliktusból, bár nem fejtette ki, mire alapozza ezt a vélekedését. Az amerikai vezető még kedden találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
A beszéd során a kubai küldöttség felállt és elhagyta az üléstermet, amikor Trump rájuk terelte a szót, bukott államnak nevezve a szigetországot. Az elnök élesen bírálta Kuba kommunista kormányát, azt jósolva, hogy a rendszer elbukik, és hatalmas nyomás nehezedik rá.
Az ENSZ bírálata és a grönlandi megállapodás
Trump ismét bírálta az Egyesült Nemzetek Szervezetét, amely szerinte radikális baloldali napirendet erőltet a világra. Az ENSZ belső köreihez tartozók szerint a szervezet számára kaotikus volt Trump második elnöki ciklusának első éve, de helyzete mára némileg javult. Az USA a közelmúltban 827 millió dollárt fizetett be a rendes és a békefenntartó költségvetéshez köthető kötelező hozzájárulásaiból, és aktívan együttműködött az ENSZ-szel a bandák által sújtott Haiti biztonságának támogatása érdekében.
A beszéd után Trump találkozott Grönland és Dánia vezetőivel, akikkel aláírta mérföldkőnek számító biztonsági megállapodásukat. Trump úgy jellemezte az egyezményt, mint amelynek előkészítése hosszú időt vett igénybe, de hosszú távú, fantasztikus kapcsolatot eredményez majd. Beszédében megemlítette, hogy az Egyesült Államok két igen jelentős katonai bázist épít majd Grönlandon.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök szerint az új megállapodás választ ad az Egyesült Államok azon biztonsági aggályaira, amelyek szerint külföldi ellenfelek vethetnék meg a lábukat a szigeten, ugyanakkor tiszteletben tartja Dánia és Grönland belső jogait. Jens-Frederik Nielsen grönlandi miniszterelnök szerint az egyezmény 2026-ig meghosszabbítja az 1951-es védelmi egyezményt.
