Török és pakisztáni katonák érkezhetnek Szaúd-Arábiába
Rijádban három ország képviselői döntöttek a közös védelmi egyezmény gyakorlati alkalmazásáról a húszi támadások miatt. A gyors csapattelepítésről szóló megállapodás megerősítheti a közel-keleti szövetséget, miközben a jemeni fronton kiéleződtek a harcok, és veszélybe kerültek a hajózási útvonalak.
Sürgősségi tanácskozás Rijádban
Törökország és Pakisztán katonákat és katonai képességeket bocsát Szaúd-Arábia rendelkezésére, miután a három ország hétfőn Rijádban sürgősségi tanácskozást tartott a jemeni húszik támadásai miatt. A pakisztáni külügyminisztérium által ismertetett közös közlemény szerint a felek megállapodtak a már egyeztetett erők gyors telepítésének előkészítéséről. A döntés az augusztusban aláírt mekkai közös védelmi egyezmény első jelentős gyakorlati alkalmazása.
Rakéta- és dróntámadások sorozata
A közvetlen előzmény a szaúdi területeket érő rakéta- és dróntámadások sorozata. A királyság különösen súlyos fenyegetésként értékelte a Mekka és Medina körüli támadásokat, mivel az iszlám két legfontosabb szent helye biztonságának biztosítása az uralkodó egyik legfontosabb vallási és politikai feladata. A szaúdi vezetés az Irán által támogatott jemeni húszikat teszi felelőssé az eszkalációért; a mozgalom egyes konkrét támadásokban tagadta érintettségét.
A védelmi szövetség első lépései
A hétfői találkozót az új védelmi szövetség stratégiai politikai és védelmi bizottsága tartotta. A közlemény szerint az országok megerősítették, hogy elutasítanak minden Szaúd-Arábia biztonsága és területi épsége elleni támadást, s intézkednek a katonai együttműködés azonnali végrehajtásáról. A gyors telepítésben megállapodtak, de arról nincs nyilvános részletes tájékoztatás, mikor melyik alakulat kezdi meg szolgálatát.
Pakisztán és Törökország szerepe
A mekkai megállapodást augusztus 7-én kötötte Szaúd-Arábia, Pakisztán és Törökország. Alapelve szerint az egyik fél elleni fegyveres támadást a többiek elleni támadásnak is tekintik. Pakisztán nukleáris fegyverekkel rendelkező állam, hadserege jelentős tapasztalattal rendelkezik, és évtizedek óta szoros biztonsági kapcsolatot tart fenn Rijáddal. Iszlámábád ugyanakkor hagyományosan óvatos Iránnal szemben: viszonylag hosszú közös határuk van, és a pakisztáni társadalomban jelentős síita közösség él.
Törökország részvétele további súlyt ad a szövetségnek. Ankara nagy létszámú hadsereggel, fejlett hadiiparral és jelentős drónképességekkel rendelkezik. Recep Tayyip Erdoğan kormánya az elmúlt években rendezte kapcsolatait Rijáddal. Hakan Fidan török külügyminiszter szeptemberben arról beszélt, hogy országa kész segítséget adni, ha Szaúd-Arábiának katonai vagy technikai támogatásra van szüksége.
A jemeni háború újabb fellángolása
A döntés hátterében a jemeni háború újabb fellángolása áll. A húszik 2014 óta ellenőrzik Szanaát és az ország északi részének jelentős területeit. Szaúd-Arábia 2015-ben avatkozott be ellenük, de a hosszú légiháború nem hozott döntő eredményt. A 2022-es tűzszünet után Rijád fokozatosan csökkentette közvetlen katonai szerepvállalását, és diplomáciai megoldást keresett. Az utóbbi hetek harcai ezt a viszonylagos nyugalmat törték meg.
A húszik szeptemberben újabb területeket foglaltak el, míg a nemzetközileg elismert jemeni kormány erői szaúdi támogatással ellentámadásba lendültek. A harcok kiemelten érintik a Vörös-tenger partvidékét és a Báb el-Mandeb szoros környékét. A tengerszoros stratégiai jelentőségét az adja, hogy ezen keresztül halad az Ázsia és Európa közötti, a Szuezi-csatornához kapcsolódó hajóforgalom jelentős része.
A hajózási útvonalak veszélyben
A hajózási útvonalak védelme a térségen túl is fontos. A korábbi húszi támadások miatt több nagy nemzetközi társaság hajói Afrika megkerülésével közlekedtek, ami meghosszabbította a szállítási időt és növelte a költségeket. Egy elhúzódó jemeni eszkaláció ismét fokozhatja a kereskedelmi bizonytalanságot. A húszik rakétái és drónjai távolabbi célpontokat is fenyegethetnek.
Diplomáciai egyensúly
Irán régóta támogatja a húszikat, de vitatja, hogy minden katonai döntésüket közvetlenül irányítaná. Teherán az utóbbi időszakban politikai párbeszédet is szorgalmazott, és Pakisztán közvetítői szerepe miatt a diplomáciai csatornák nem zárultak le. A három szövetségesnek most arról kell döntenie, hogy a szaúdi terület védelméhez milyen eszközöket rendel, és a katonai nyomás mellett mekkora teret hagy a tárgyalásoknak. A bejelentett telepítés önmagában nem jelent jemeni támadó műveletet.
