Szabadabb légkör, de lassú jogi változások az LMBTQ-jogokban
A magyarországi LMBTQ-közösségben a kormányváltás után ismét megjelent a remény, de a törvényi fordulat lassabban halad, mint a politikai hangnem változása. A pécsi riport szerint sok érintett ma szabadabban beszél és jelenik meg nyilvánosan, miközben a korábbi rendszer több fontos jogszabálya továbbra is hatályban van. A politikai hangnem gyorsabban változott meg, mint azok a szabályok, amelyek az érintettek mindennapi lehetőségeit meghatározzák.
A cikk a pécsi Reggeli kávézóból indít, amelyet alternatív közösségi térként ír le. A Pride-hetet megelőző programon fiatalok az internetes gyűlöletbeszédről beszéltek, fellépett a budapesti Pride-kórus, keresztény aktivisták pedig a homoszexualitás és a keresztény hit összeegyeztethetőségéről szóló kiadványokat kínáltak. Pécs egyetemi városként nyitottabbnak számít az országos átlagnál.
Egyetemista tapasztalatok
A riportban megszólal egy húszéves egyetemista, aki csak a keresztnevét vállalta. Mira egy Budapest környéki faluból származik, egyházi iskolába járt, és csak Pécsre kerülve beszélt nyíltan biszexualitásáról. Szerinte még a város viszonylag elfogadó közegében is sok múlik azon, milyen társaságba kerül valaki.
A Fidesz-kormány 2010 után több lépcsőben szigorította a szabályokat: az alaptörvény a házasságot férfi és nő kapcsolatára építette, megszűnt a születéskor bejegyzett nem megváltoztatásának lehetősége, az egyedülállók örökbefogadását pedig külön engedélyhez kötötték.
A korábbi szabályok öröksége
A riport kitér a 2021-es, gyermekvédelminek nevezett törvényre is. Az Európai Unió Bírósága 2026. április 21-én kimondta, hogy Magyarország a szabályozással több ponton megsértette az uniós jogot. A teljes ülésen meghozott ítélet szerint a homoszexualitást, a nemváltást vagy a születési nemtől eltérő identitást megjelenítő tartalmak korlátozása sértette többek között az uniós alapjogokat és az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében rögzített értékeket. A korábbi konstrukció jogi fenntarthatósága már a kormányváltás idejére erősen megrendült.
2025-ben a gyülekezési szabályokat úgy módosították, hogy azok alapján Pride-rendezvényeket is meg lehetett tiltani. A Pécs Pride-ot a rendőrség valóban betiltotta, a felvonulást mégis megtartották, Búzás-Hábel Géza főszervező ellen pedig büntetőeljárás indult. 2026 februárjában vádat emeltek ellene, akár egy év szabadságvesztés is fenyegethette. Az eljárást júniusban megszüntették, miután az uniós bírósági ítélet alapjaiban változtatta meg a jogi helyzetet. Búzás-Hábel később arról beszélt, hogy a történtek ellenére továbbra sem tekinti lezártnak a jogegyenlőségért folyó vitát.
Óvatos politikai menetrend
A kormányváltás után a közbeszéd látványosan enyhült. A miniszterelnök kijelentette, hogy a gyülekezési jog mindenkit megillet, és az államnak nincs helye az emberek magánéletében. Kampányában ugyanakkor kevéssé hangsúlyozta az LMBTQ-kérdéseket, és továbbra is konzervatív politikusként határozza meg magát. Szeptember 12-én viszont már azt jelentette be, hogy a kormány megváltoztatja az örökbefogadás jelenlegi rendszerét: szerinte az egyedi ügyekben nem politikusoknak, hanem szakembereknek kell dönteniük, mindenekelőtt a gyermek érdekét mérlegelve.
A 2026-os Pécs Pride megtartása a változás egyik leglátványabb jele. A rendezvényen kevesebben vettek részt, mint az előző évben, amikor a tiltás elleni tiltakozás is tömegeket mozgósított. A szervezők ezt nem kudarcként értelmezték: Búzás-Hábel szerint az idei felvonulás ismét elsősorban az LMBTQ-emberek helyzetéről szólt, nem pedig a kormány elleni demonstrációról. A Pride-hét megnyitóján Kőszegi Krisztián, az Országgyűlés tiszás alelnöke is felszólalt, és jelezte, hogy az önazonosságot korlátozó szabályok módosítása már a kormány előtt van.
A riport másik megszólalója, Horváth Réka egy genderfluid gyermek édesanyja. Azt mondta, az elmúlt évek politikai kampányai a hétköznapi életben is éreztették hatásukat: gyermekét sértegették, fizikailag bántalmazták és a buszon is leköpték. Gyorsabb változást várna a kormánytól, beleértve az azonos nemű párok házasságának engedélyezését is. Ez azonban rövid távon nem tartozik a kabinet első lépései közé. A miniszterelnöknek ugyanis eltérő politikai hátterű választókat kell együtt tartania, ezért a változtatásokat elsősorban jogállami és gyermekvédelmi kérdésként fogalmazza meg.
A végkövetkeztetés óvatosan derűlátó. A közéleti légkör szabadabb lett, több korábbi büntetőeljárás lezárult, és a kormány változtatásokat helyezett kilátásba, de a régi jogi keretek felszámolása még nem fejeződött be. A magyar LMBTQ-közösségek számára ezért az a döntő kérdés, hogy a hangnemváltást milyen ütemben követik a konkrét törvénymódosítások.
