Rekordméretű katonai költségvetésre készül a Kreml
Oroszország 2027-ben 17,1 billió rubelt (202,58 milliárd dollárt) szán védelmi kiadásokra, ami mintegy 27 százalékkal több, mint a költségvetésbe eredetileg beállított 13,5 billió rubel, és a legmagasabb összeg az ukrajnai háború 2022-es kezdete óta – derült ki egy kormányzati dokumentumból. A következő három évben az orosz védelmi kiadások összesen 50 ezer milliárd rubelt (595 milliárd dollárt) tesznek majd ki.
2026-ra a kormány 12,1 ezer milliárd rubel védelmi kiadást tervezett, de a tényleges összeg titkos, és nem kerül nyilvánosságra. A katonai kiadások egy részét emellett a költségvetés más fejezeteiben számolják el.
Emelkedő hiány és növekvő adóterhek
A dokumentumokból az is kiderült, hogy a kormány a 2026-os költségvetési hiányra vonatkozó becslését a korábbi, a GDP 1,6 százalékáról szóló összegről a bruttó hazai termék 3,2 százalékára emelte. A 2026-os költségvetési kiadások az év végére várhatóan 13,2 százalékkal, 48,6 ezer milliárd rubelre, a GDP 20,9 százalékára emelkednek.
A kormány, amely október 1-jéig kell beterjessze a költségvetés tervezetét, a múlt héten bejelentette, hogy 2027-ben új, mintegy 200 milliárdos bevételt ígérő adóemeléseket tervez a növekvő hiány finanszírozása érdekében. A száműzetésben működő orosz ellenzéki sajtó az adóemeléseket a Kreml „pénzügyi mozgósításaként” tálalta.
A dokumentumokból kitűnik az is, hogy 2026-ban a kormány 26 százalékkal emeli nettó hitelfelvételi tervét, és a Nemzeti Vagyonalap likvid részének mintegy 11 százalékát fordítja a hiány csökkentésére. Emellett az idei évre vonatkozó olaj- és gázbevételi becslést is lefelé módosította, a korábbi 8,9 billió rubelről 7,6 billióra.
Míg az idei államadósságot a GDP 19,9 százalékára várják, 2027-ben ez 21,7 százalékra emelkedik, ami meghaladja a hatóságok által eddig biztonságosnak nevezett 20 százalékos szintet.
Putyin újabb létszámemelést rendelt el
A számokból kiderülő kiadásnövelések és a költségvetés súlyosbodó helyzete egyaránt arra utal, hogy a Kreml az ukrajnai konfliktus lezárását célzó tárgyalások helyett a háborús erőfeszítések növelését választja. Ezt támasztja alá Vlagyimir Putyin elnök hétfőn aláírt végrehajtási rendelete is, amely az orosz haderő létszámát újabb 15 500 fővel növeli, ezzel az aktív szolgálatot teljesítő katonák száma 1,55 millióra emelkedhet. A hadsereg keretlétszáma ezzel 2 441 630 főre nőtt.
Az intézkedés kapcsán a száműzetésben működő Meduza hírportál rámutat, hogy az elmúlt hét hónapban ez volt a negyedik létszámemelés. A hadsereg így idén eddig 52 500 új álláshelyet hozott létre, amelyek túlnyomó többsége (50,5 ezer fő) aktív szolgálatot jelentő katonai beosztás, nem pedig polgári támogató személyzet. A Meduza emlékeztet arra is, hogy az Ukrajnával folytatott teljes körű háború első négy évében Putyin mindössze háromszor növelte a hadsereg létszámát.
Mozgósítási találgatások
Ukrajna hónapok óta hangoztatja, hogy Oroszország a szeptember 18–20-i parlamenti választásokat követően új tömeges mozgósításra készül. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök két napja azt állította, hogy Oroszország „gyakorlatilag” megkezdte a toborzás fokozásának folyamatát „különféle eszközökkel”, bár részletekbe nem bocsátkozott.
Putyin, aki 2022 szeptemberében egyszer már elrendelt egy „részleges” mozgósítást – a nyilvános közlés szerint 300 ezer tartalékos behívásával –, többször is „dezinformációnak” minősítette a mozgósításra vonatkozó állításokat.
Egyes katonai szakértők szerint nem valószínű, hogy a Kreml 2022-hez hasonló új behívási parancsot adna ki, mivel az akkori „részleges” mozgósítás továbbra is hatályban van, emellett az akkori mozgósítás elől menekülve több tízezer katonaköteles orosz férfi hagyta el az országot, s ennek megismétlődése megrendítené Putyin támogatottságát. Mások arra figyelmeztettek, hogy egy újabb tömeges behívás logisztikai akadályokba ütközne, és nem oldaná meg a drónhadviselés miatt a frontvonalon felmerülő kihívásokat, az orosz hadsereg emiatt elszenvedett hatalmas veszteségeit.
Jogvédők és civil szervezetek ugyanakkor újra és újra arról számolnak be, hogy a kormányzat hónapok óta növeli a régiókra nehezedő nyomást annak érdekében, hogy az előírt számban újabb szerződéses katonákat állítsanak ki, amit a helyi hatóságok az anyagi ösztönzés mellett akár fenyegetéssel, zsarolással vagy erőszakkal is igyekeznek teljesíteni.
