A háború eszkalációjától félnek a Trumppal kedden találkozó Öböl-menti vezetők
Az Egyesült Államok Öböl-menti arab szövetségesei New Yorkban találkoznak Donald Trumppal az ENSZ-közgyűlés vezetői hetének kezdetén. Az amerikai elnöknek döntenie kell a világ olajellátását fenyegető Irán elleni háború lezárásáról vagy eszkalációjáról. A vezetők attól tartanak, hogy mélyebben belesodródhatnak a konfliktusba.
Augusztus elején Trump azt nyilatkozta, hogy Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Katar kérésére lefújt egy Irán elleni nagyszabású támadást, mivel partnerei úgy vélték, elérhető közelségbe került egy Teheránnal való megállapodás. Ilyen azonban több mint egy hónap elteltével sem született, az olajárak pedig egyre magasabbak. Az amerikai elnök csütörtökön azt mondta, „nagy döntés” előtt áll a háború ügyében, és közvetlenül az Öböl-menti vezetőktől szeretne tájékozódni.
A találkozóra a háború kiterjedése közben kerül sor: Irán proxy erői Jemenből és Irakból veszik célba a szaúdi energetikai infrastruktúrát. Szaúd-Arábia talán az 1991-es öbölháború óta legsúlyosabb biztonsági fenyegetésével néz szembe, miközben Washington a térségbeli katonai jelenlét hosszú távú csökkentéséről tárgyal. Ez megkérdőjelezi a régió 35 éve fennálló, amerikai vezetésű biztonsági rendjét.
Az eszkaláció ellen szólhat az amerikai rakétakészletek jelentős megcsappanása, továbbá az, hogy a már amúgy is népszerűtlen háború további eszkalációja árthat a republikánus jelölteknek a közelgő félidős választásokon. Ha az Egyesült Államok elmélyíti a konfliktust, az Öböl-menti államok újra Teherán megtorlásának elszenvedőivé válhatnak. Rijád már most kétfrontos támadással néz szembe, míg Katar, Bahrein és Kuvait kereskedelmét súlyosan hátráltatja a Hormuzi-szoros lezárása.
Az Egyesült Arab Emírségek eközben szorosabbra fűzte kapcsolatait Iránnal. Anvar Gargas, az emírségek elnökének diplomáciai tanácsadója szerint a felek egyetértettek abban, hogy „új fejezetet kell nyitni” a viszonyban. Az Öböl-menti vezetők csak akkor tudják meggyőzni Trumpot, ha „egységes hangon” szólalnak meg, és „nagyon-nagyon konkrét kérésekkel” állnak elő – nyilatkozta Bader al-Szaif, a Kuvaiti Egyetem történelem szakos adjunktusa.
A Pentagon magas rangú tisztviselői zárt körben egyértelművé tették, hogy csökkenteni kívánják az amerikai csapatok jelenlétét több Öböl-menti országban. Az Öböl-menti kormányok számára már ennek puszta felvetése is kockázatos a régióban zajló támadások közepette. „Egyáltalán nem most van itt az ideje az ilyen jellegű beszélgetéseknek” – nyilatkozta egy a szaúdi álláspontot ismerő tisztségviselő, hozzátéve, hogy ezt már jelezték is a Trump-kormánynak.
Trump és az Öböl-menti vezetők találkozója előtt egy nappal a G7 országok külügyminiszterei New York-i informális találkozójukon a hajózás elleni támadások beszüntetését követelték a húsziktól, Irántól pedig a jemeni lázadócsoport felfegyverzésének leállítását. „A leghatározottabban elítéljük a jemeni húszik által a Szaúd-Arábiai Királyság ellen végrehajtott, elfogadhatatlan és folyamatos támadásokat” – állt a közös nyilatkozatban.
A miniszterek felszólították a húszikat, hogy „azonnal hagyjanak fel minden katonai művelettel, valamint a polgári hajózás elleni fenyegetésekkel és támadásokkal, és jóhiszeműen térjenek vissza a politikai folyamathoz”. Emellett felszólították Iránt is, hogy hagyjon fel a csoport felfegyverzésével és támogatásával, mondván: Teherán ezzel megsérti az ENSZ Biztonsági Tanácsának korábbi határozatait.
