Negyven civil szervezet követeli a magyar erdők államilag támogatott pusztításának megállítását
Negyven civil szervezet közös elemzést és követeléslistát tett közzé az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerével és a megújuló energiáról szóló irányelvvel kapcsolatban. A szervezetek magyarországi döntéshozóknak küldött levelükben azt írták: az európai éves faanyag-felhasználás körülbelül fele erőművekben, energiatermelési céllal végzi, és ezt a helyzetet azonnal meg kell változtatni.
Az elemzés szerint az erdei biomassza égetésére irányuló célkitűzések és ösztönzők súlyosbítják az éghajlati válságot, ezért az EU-nak a lehető leghamarabb meg kell szüntetnie az erdei biomassza égetését támogató politikai intézkedéseket. A javaslatok révén több milliárd eurónyi állami forrás takarítható meg, amelyeket energiatakarékossági beruházásokra – különösen hőszigetelésre –, energiatárolásra, a hálózat korszerűsítésére, valamint az erdei ökoszisztémák helyreállítására lehetne fordítani.
A Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége elnöke, Kun Zoltán elmondta: a megújuló energia direktíva keretében az elsődleges erdei biomassza megújuló energiának számít, ráadásul nulla karbonkibocsátással. Szerinte a két fő probléma az, hogy az elégetett fát nem lenne szabad nulla karbonkibocsátásúnak tekinteni, és nem lenne szabad a mi időtávunkban megújulóként kezelni.
Magyarország azt vállalta, hogy 2050-re klímasemleges lesz, ami azt jelenti, hogy csak annyi üvegházhatású gázt bocsátunk ki, amennyit a hazai ökoszisztéma el tud nyelni. Ez nem érhető el úgy, ha folyamatosan égetjük az erdeinket. Magyarországon az erdeinkből kikerülő fa 50-60 százaléka tűzifa, és amióta az uniós direktíva életbe lépett, ez az arány növekedni kezdett.
A levelet három hazai vezetőnek címezték: Kapitány István gazdasági és energiaügyi, Gajdos László élő környezetért felelős miniszternek, valamint V. Németh Zsoltnak, a parlament élő környezetért felelős bizottsága elnökének, másolatban pedig elküldték mindazoknak a döntéshozóknak, akik klímakérdésekkel foglalkoznak. Azt szeretnék elérni, hogy hazánk uniós szinten azt az álláspontot képviselje: a megújuló energia direktívából vegyék ki az erdei biomasszát.
Kun Zoltán szerint Magyarországra úgy lehet tekinteni az Unión belül, mint egy élő laboratóriumra, ahol a klímaváltozás hatása idén hirtelen arcul csapta az embereket – a döntéshozókat is. A Kárpát-medence 2022 óta radikális változáson megy keresztül, és az idei aszálynak és hőhullámoknak már minden józan ésszel gondolkodó embernek fel kellett nyitnia a szemét.
A szakember hozzátette: nem azt várják, hogy holnaptól tiltsák be a fatüzelést, hanem azt, hogy azokat a forrásokat, amelyeket jelenleg tűzifaégetésre fordít a kormány, használják valódi megújulókra és az energiahatékonyság növelésére. Egy korábbi kimutatás alapján tíz év alatt 320 milliárd forinttal támogatták azokat az erőműveket, amelyek biomasszát égettek. Ezek közül a legnagyobbak az oroszlányi, a pécsi, a szakolyi és az ajkai, amelyek állami támogatás nélkül már rég csődbe mentek volna.
Az átállás nem történhet meg egyik napról a másikra, de a kormánynak meg kellene határoznia egy transzparens ütemtervet erre. Kun Zoltán szerint azonban kevés, ha Magyarország lép ebben az ügyben, az Unióban viszont továbbra is fával fűtenek. Úgy fogalmazott: nekünk kell ennek az élére állnunk, ha másképp nem megy, a döntéshozókat kézen fogva ki kell vinni az erdőbe, hogy lássák, milyen katasztrofális a helyzet. Nemrég a Mátrában járt, ahol idén 180 mm csapadék esett a szokásos 600-900 helyett, és minden erdőnk iszonyatos állapotban van.
A szakember optimista, úgy gondolja, még nem késő változtatni. Ehhez most minden feltétel adott, hiszen megvan a felismerés, hogy hatalmas a gond, és a kormánynak hatalmas a mandátuma, hogy megtegye a szükséges lépéseket. Hozzátette: el kell magyarázni az embereknek, hogy miért van szükség radikálisnak ható döntésekre, mert itt az utolsó lehetőségünk. Ma már az a feladatunk és kötelességünk, hogy javítsuk a természeti környezet állapotát.
