A Fidesz az Európai Bizottsághoz fordult a Tisza-kormány intézkedései miatt
A Fidesz és a KDNP európai parlamenti képviselői levélben fordultak Michael McGrath uniós biztoshoz, a demokráciáért, jogérvényesülésért, jogállamiságért és fogyasztóvédelemért felelős testületi taghoz. A Deutsch Tamás és társai által jegyzett beadvány azt kéri az Európai Bizottságtól, hogy vizsgálja ki a Tisza-kormány intézkedéseit. A levél szerint Magyarországon visszamenőleges és személyre szabott jogalkotás zajlik, független közjogi tisztségviselőket távolítanak el, valamint ellenzéki politikusok ellen koncepciós eljárásokat indítanak. A dokumentum az Európai Bizottság egységes mércéjét kéri számon, és azt állítja, hogy a testület nem reagál kellő erővel a kormány lépéseire.
Az Európai Bizottság tagjaihoz intézett képviselői levelek önmagukban nem számítanak rendkívüli eseménynek, hiszen az EP-képviselők rendszeresen kérnek állásfoglalást, vizsgálatot vagy tájékoztatást a biztosoktól. A mostani ügy politikai sajátossága inkább abban rejlik, hogy a korábban kormányzó párt éveken át vitatta az Európai Bizottság jogát a magyar jogállamisági folyamatok ellenőrzésében, ellenzékbe kerülve viszont ugyanehhez az intézményhez fordul.
A biztos jogállamisági portfóliója és az eljárás korlátai
Michael McGrath portfóliójába tartozik az éves jogállamisági jelentés, az uniós alapértékek érvényesülésének követése, a korrupció elleni uniós politika több eleme és a jogállamisághoz kapcsolódó intézményi kérdések koordinálása. A beadványt a biztos kabinetje vagy a Bizottság illetékes szakapparátusa értékelheti, kérhet további adatokat, illetve hivatalos választ adhat arra, hogy a felsorolt ügyek közül mi tartozik uniós hatáskörbe. Egy tagállami büntetőeljárás érdemét azonban nem a Bizottság dönti el. A konkrét gyanúsítások megalapozottsága a magyar nyomozó hatóságok, ügyészségek és bíróságok feladata, Brüsszel elsősorban az eljárási garanciák, a bírói függetlenség és az intézményi működés szintjén vizsgálódhat. Rövid távon ezért inkább formális bizottsági válasz várható, mintsem gyors jogállamisági eljárás.
Diplomáciai szempontból figyelmet érdemel, hogy a levél egyik fő aláírója Deutsch Tamás. A Fidesz európai parlamenti delegációvezetője korábban élesen támadta ugyanazokat a jogállamisági mechanizmusokat, amelyek alkalmazását most pártja lényegében számon kéri Brüsszelen. Deutsch 2025 decemberében arról írt, hogy a jogállamisági feltételrendszer nem a jogállamiságról szól, hanem Magyarországgal szembeni durva politikai támadás, és brüsszeli ideológiai és politikai diktátumokról beszélt. Azt is leszögezte, hogy Közép-Európában nem a brüsszeli bürokraták gyarmatai vannak.
A levél időzítése és az uniós forrásokról szóló döntés
A feljelentés időzítése összefüggésbe hozható az uniós forrásokról szóló döntéshozatal menetrendjével. Az Európai Bizottság szeptember 23-án azt javasolta a Tanácsnak, hogy oldja fel a Magyarországgal szemben 2022-ben elfogadott költségvetés-védelmi intézkedések egy részét. A javaslat 4,2 milliárd eurónyi kohéziós forrás újbóli elérhetővé tételét, valamint az Erasmus+ és a Horizon Europe programok teljes hozzáférésének helyreállítását tenné lehetővé az érintett magyar intézmények számára. A végső döntéshez azonban még a tagállamokat képviselő Tanács jóváhagyása szükséges, amelynek egy hónapja van a javaslat elbírálására.
Az Európai Bizottság értékelése szerint a magyar kormány az uniós költségvetést érintő korábbi kifogások több területén lényeges változtatásokat hajtott végre. A brüsszeli testület a közbeszerzési rendszer, a korrupcióellenes keret, az összeférhetetlenségi szabályok és az ügyészi fellépés hatékonysága terén látott előrelépést. Ursula von der Leyen a bizottsági döntés ismertetésekor azt mondta, Magyarország fontos lépéseket tett a jogállamiság megerősítésére és az uniós pénzügyi érdekek védelmére. A szeptemberi döntés kifejezetten az uniós költségvetést érintő feltételek teljesítéséről szólt, más területen felmerülő rendszerszintű aggályokra külön eljárási és értékelési csatornák állnak rendelkezésre.
Mindezeket egybevetve valószínűtlen, hogy a Fidesz gyors vagy komoly uniós jogállamisági eljárás megindítására számítana. Egy másik politikai cél azonban nem zárható ki: a párt azt remélheti, hogy a levél időzítése alkalmas lehet kétségeket támasszon a Tanácsban közvetlenül az előtt, hogy a tagállamok döntenének a Bizottság javaslatáról a 4,2 milliárd eurónyi kohéziós támogatás felszabadításáról és az Erasmus+, illetve a Horizon Europe korlátozásainak feloldásáról.
