Kezdőlap Egészség Tízből hét orvostól kérnek a betegek soron kívüli ellátást, kevesebb hálapénz

Tízből hét orvostól kérnek a betegek soron kívüli ellátást, kevesebb hálapénz

által Levente
Tízből hét orvostól kérnek a betegek soron kívüli ellátást, kevesebb hálapénz

Kevesebb a hálapénzes boríték, de tízből csaknem hét orvostól kérnek a páciensek soron kívüli ellátást vagy más előnyt

Tízből csaknem hét orvost próbáltak az elmúlt évben ismeretségre hivatkozva befolyásolni – például soron kívüli ellátást, korábbi időpontot vagy más előnyt kérve. A hálapénzt ugyanakkor már csak 8 százalékuk tartja rendszeres jelenségnek egy közel kétezer orvos részvételével készült közös kutatás szerint.

Az online kérdőívet február 20. és május 26. között 1971 orvos töltötte ki. A válaszokat nem, korcsoport és megye szerint súlyozták, így a minta e szempontok alapján reprezentálja a 31 716 fős kamarai tagságot.

A hálapénzről a válaszadók 31 százaléka mondta azt, hogy mára gyakorlatilag megszűnt, 61 százalék szerint még előfordul, de ritkán, és mindössze 8 százalék tartotta rendszeres jelenségnek. A szülészet-nőgyógyászatot a válaszadók 94 százaléka tekintette a 2021-es szigorítás előtti időszakban hálapénzzel érintett területnek, a jelenlegi helyzetről már csak 29 százalékuk mondta ugyanezt. A sebészetben 91-ről 23 százalékra, a fekvőbeteg-ellátásban 82-ről 11 százalékra esett ez az arány.

Ahol a hálapénz megmaradt, ott a formája változott. Azoknak, akik szerint még létezik paraszolvencia, a kétharmada úgy látja, hogy elsősorban a jobb bánásmód reménye tartja életben, 47 százalék az őszinte hálát, 45 százalék a várakozás megkerülését említette. Készpénzes hálapénzről 42 százalékuk tudott, ajándékot 66 százalék említett. A megkérdezettek 37 százaléka szerint a hálapénz egyik mai formája lehet, amikor a közellátásban nyújtott szolgáltatást magánúton fizettetik meg.

A megkérdezettek 68 százaléka találkozott már olyan helyzettel, amikor egy kórházi osztályon párhuzamosan zajlott közfinanszírozott és magánellátás anélkül, hogy a kettőt világosan elkülönítették volna. 22 százalék szerint ez rendszeresen előfordul. A magánellátást az orvosok mindössze 14 százaléka tartja általában szakmailag jobbnak az államinál. A válaszadók 84 százaléka szerint komplikáció esetén a beteg visszakerül az állami ellátásba, 74 százalék szerint pedig a magánszolgáltatók gyakran eleve nem vállalják a komplikáltabb eseteket. Közel minden második válaszadó szerint előfordul az is, hogy a magánellátásban a bevétel érdekében indokolatlan vizsgálatokat végeznek. A megkérdezettek 62 százaléka indokoltnak tartaná, hogy szabályozott módon a közfinanszírozást is kiterjesszék a magánellátás bizonyos formáira.

Az orvosok 66 százalékával az elmúlt egy évben legalább egyszer előfordult, hogy valaki ismeretségre hivatkozva próbálta befolyásolni, 12 százalékuk pedig rendszeresen találkozik ilyen megkereséssel. A kérések között szerepelhetett soron kívüli ellátás, korábbi időpont megszerzése, orvosválasztás vagy a várólista megkerülése. A kutatásból nem derül ki, hogy az orvosok milyen arányban teljesítik ezeket a kéréseket.

Mindössze 3 százalék gondolja úgy, hogy a jó ellátáshoz kizárólag a hivatalos szabályokat követve lehet hozzájutni. 65 százalék szerint az ellátás alapvetően a formális szabályok szerint működik, de a kapcsolatok is számítanak, 31 százalék szerint pedig vannak olyan helyzetek, amikor csak kapcsolatok segítségével lehet boldogulni.

A megkérdezettek háromnegyede szerint gyakori, hogy celebritások vagy közéleti szereplők soron kívüli vagy VIP-ellátást kapnak, 73 százalék szerint gyakori az ismerősök és rokonok soron kívüli ellátása, 70 százalék pedig az orvosválasztásnál érzékelt kapcsolati előnyt nevezte gyakorinak. A várólista szívességi alapon történő módosítását 42 százalék tartotta gyakori jelenségnek. A befolyásolási kísérletek leginkább azokat az orvosokat érik, akik egyszerre dolgoznak a köz- és a magánellátásban: körükben 76 százalékos volt ez az arány, szemben a kizárólag közellátásban dolgozók 67, illetve a csak magánellátásban dolgozók 47 százalékával.

A válaszadók 82 százaléka szerint nincsenek hatékony, teljesítményalapú értékelési rendszerek, 69 százalék szerint a vezetői pozíciókat gyakran nem teljesítmény, hanem lojalitás alapján töltik be, 63 százalék pedig úgy vélte, hogy az előrejutás elsősorban személyes kapcsolatokon múlik. Az állami ellátásban dolgozó orvosok fizetését a megkérdezettek 61 százaléka nem tartotta arányosnak a munkaterheléssel és a felelősséggel. A szakdolgozók bérezését tízből kilenc válaszadó szerint az egyáltalán vagy inkább nem megfelelő. A kizárólag a közszférában dolgozó orvosok 25 százaléka volt elégedett saját fizetésével, míg a magánszektorban dolgozóknál 51 százalék volt ez az arány.

Az orvosok 45 százaléka mondta, hogy inkább vagy biztosan jelezné az általa tapasztalt visszaéléseket, de mindössze 12 százalék válaszolta azt, hogy biztosan jelentene egy visszaélést. A bejelentéstől visszatartó okok között a legtöbben a biztonságos jelzési csatorna hiányát említették, 36 százalék pedig úgy vélte, hogy az egyéni fellépésnek nincs értelme, amíg maga a rendszer nem változik.

Ezt is kedvelheted

Rólunk

Nem csupán egy híroldal vagyunk – egy olyan tér, ahol a kritikus gondolkodás megkérdőjelezi a hagyományos nézőpontokat és a kliséket. Minden cikkünk egy meghívás arra, hogy más szemmel tekintsünk a világra, mélyebben vizsgáljuk meg a fontos témákat, és túllépjünk a pillanatnyi címek felszínességén.

Legfrissebb hírek