Dél-afrikai oldattal lehet meggátolni az azbeszt-szennyezett utak kiporzását
Száznál több magyarországi település lakóinak egészségét veszélyeztetik azok az utak, amelyek burkolata azbeszt tartalmú kőzúzalék. Ismert, hogy főként a nyugat-dunántúli térség útjait burkolták ilyen kővel, mivel ezt az építőanyagot a közeli osztrák bányákból hozták a kivitelezők. Az azbeszt pora rákkeltő, ezért az Európai Unió csaknem húsz éve tiltja e természetes anyag ipari használatát.
Hogy kit terhel a szakmai és anyagi felelősség az azbesztes zúzalék beépítése miatt, az várhatóan hosszas jogi procedúra végén derül majd ki, a veszély elhárítása viszont nem tűr halasztást. Az elmúlt napokban arról lehetett olvasni, hogy egy kőszegi út felett a levegő azbeszt-szennyezettsége elérte az egészségügyi határérték 40-szeresét.
A kormány pályázatot írt ki az önkormányzatok számára az utak azbesztmentesítésének támogatására. A pályázati kiírás elvárásait több azbeszt-sújtotta település teljesíthetetlennek véli. Így van ezzel Szombathely önkormányzata is, amely nem is pályázott, hanem saját erőből kezdte meg az oladi városrészben az azbeszttartalmú kőutak bitumenes lefedését. Ezt a megoldást a Greenpeace elhibázottnak tartja, mivel szakértői úgy látják, hogy a bevetett technológia veszélyezteti a munkát végzőket és a közelben lakókat.
Hasonlóan vélekedik Lakó Sándor fizikus, a kecskeméti Neumann János Egyetem docense, aki intézménye részéről az azbesztmentesítési kutatások vezetője. Lakó nem kételkedik a szombathelyi városvezetés jószándékában, de kapkodónak és szakszerűtlennek ítéli, hogy burkolással akarják megszüntetni az azbeszt kiporzását. A fizikus szerint egyrészt a bitumenfedést végző kivitelezők egészsége veszélyben van, másrészt számolni kell azzal, hogy a későbbiekben a burkolat repedésein át az azbesztpor újra levegőbe jut majd. Így ez a kényszer-beruházás felesleges, és drágítja a majdani végleges mentesítést.
Lakó Sándor azért is elhibázottnak minősíti az említett munkát, mert az utak azbesztmentesítésére létezik bevált, világszerte elfogadott technológia, s hazánkban már jelenleg is találunk olyan cégeket, amelyek képesek erre a feladatra. A módszer minden esetben az, hogy el kell távolítani az azbeszt tartalmú zúzalékot, és el kell helyezni egy erre a célra szolgáló lerakóban. Első lépésként azonban az azbesztes utakat le kell locsolni egy oldattal, ami meggátolja az azbeszt kiporlását. Ezt a titkos összetételű oldatot a nagy porterhelésű külszíni bányászatban jártas Dél-afrikai Köztársaságban kísérletezték ki, és a világ 19 országában használják a porterhelés megszüntetésére. Lakó Sándor hozzátette, hogy amennyiben egy utat ezzel az oldattal kezelnek, akkor hónapokig nincs szükség újabb belocsolásra. Ha azonban később felbontják az utat, hogy lerakóba szállítsák az azbesztes zúzalékot, akkor a munkák idejére újra használni kell az oldatot a por megkötésére.
Lakó Sándor hangsúlyozta, hogy az azbesztes követ előbb-utóbb lerakóba kell vinni, mindenképp ez jelenti a végső és megnyugtató megoldást. Az egyetem által felkért szakemberek egybehangzó véleménye szerint a lerakókat nem kell ellátni vízzáró réteggel, mivel az azbeszt hidrofób anyag, így az ivóvízbázist nem veszélyezteti, a tároló tetejét azonban vastagon földdel kell borítani a kiporzás meggátolására. Arra, hogy milyen növénytársulást ültessenek a depóniára, a kecskeméti egyetem kertészeti karának van már ajánlása. Hazánkban jelenleg is vannak olyan tárolók, ahol az azbesztes kő elhelyezhető, ám méretük miatt nem képesek befogadni azt a hozzávetőleg 4 millió tonnát is elérő anyagmennyiséget, amit majd ki kell termelni a szennyezett utakból. A logisztika azt diktálja, hogy 8-10 tározót kell erre a célra létesíteni, mert így a szennyezett anyagot nem szükséges túl messzire szállítani.
Lakó Sándor úgy vélte, hogy az azbesztmentesítést akkor lehet gyorsan, szakszerűen és gazdaságosan elvégezni, ha ennek a feladatnak az irányításával megbíznak egy kormánybiztost. A munkák koordinálásán túl az is az ő feladata lenne, hogy letörje a mentesítésben résztvevő cégek indokolatlanul magas árajánlatát és esetleges kartellezési kísérletét. Elképzelhető, hogy az azbesztmentesítés költségeit a magyar állam be tudja hajtani azokon, akik ezt a kárt okozták, ám ha az elhárítás költségei indokolatlanul magasak, akkor azt teljes mértékben nem lehet kiperelni az azbeszt-ügy felelőseiből.
Az azbesztmentesítés nagy munka, több évig eltarthat, de biztonsággal végrehajtható, hangsúlyozta Lakó Sándor, mielőtt azonban belefogunk, valamennyi érintett utat szükséges lenne lekezelni a már említett pormegkötő oldattal. Ez 3-4 hét alatt elvégezhető, hisz a javasolt oldat már rendelkezik magyarországi használhatósági tanúsítással.
