Három év után visszakapja jogköreit az orvosi kamara – újra kötelező a tagság
Az Országgyűlés kedden 135 igen és 50 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta az egészségügyről, valamint az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló törvény módosítását. A kormány által kezdeményezett változtatással ismét kötelezővé válik a kamarai tagság az orvosok, fogorvosok és egészségügyi szakdolgozók számára. A törvény visszaadja a szakmai kamaráknak több korábbi jogosítványukat az egészségügyi szabályok előkészítésében és a döntések véleményezésében. Az orvosetikai ügyek visszakerülnek a Magyar Orvosi Kamarához, valamint azok a közfeladatok és egyéb jogosítványok is, amelyek a 2023-as törvénymódosítás előtt a MOK-hoz tartoztak.
Harminc napon belül kell kérni a felvételt
A változás közvetlenül érinti azokat az orvosokat, akik 2023 után nem maradtak a MOK tagjai. A törvény hatálybalépésekor kamarai tagság nélkül dolgozó orvosnak – ha továbbra is kamarai tagsághoz kötött egészségügyi tevékenységet akar végezni – 30 napon belül kérnie kell felvételét a kamarába. Ha ezt határidőben megteszi, tagsága külön kamarai döntés nélkül, a kérelem benyújtásának napján létrejön. Ha viszont nem jelentkezik, a 30 napos jelentkezési határidő lejártát követő 45. naptól nem végezhet kamarai tagsághoz kötött tevékenységet. A kötelező tagsággal együtt visszatér a tagdíjfizetési kötelezettség is. A meg nem fizetett kamarai tagdíj köztartozásnak minősülhet, amelynek behajtásához a kamara az állami adóhatóságot is igénybe veheti. Ha azonban a tag vitatja a tartozás fennállását vagy összegét, a kamarának előbb meg kell vizsgálnia a kifogást, addig nem fordulhat az adóhatósághoz.
Változások az orvosetikai felelősségre vonásban
A betegek szempontjából az egyik legfontosabb változás az orvosok etikai felelősségre vonásának átalakulása. A MOK ismét maga alkotja meg az orvosi hivatás etikai szabályait, és a kamarai szervek folytatják le a tagokkal szembeni etikai eljárásokat. Ezzel megszűnik a 2023-ban kialakított konstrukció, amelyben az orvosetikai ügyek az Egészségügyi Tudományos Tanácshoz kerültek. Az átállás nem azonnal történik: a MOK új országos és területi etikai bizottságait fel kell állítani, a folyamatban lévő ügyek egy részét pedig még az ETT fejezi be. A változás egyik hosszabb távon fontos eleme, hogy a kamarák a szakmai továbbképzésben is nagyobb szerepet kapnak. Közreműködnek a kötelező továbbképzések elveinek meghatározásában és ellenőrzésében, maguk is szervezhetnek továbbképzéseket, továbbá rendszeresen minősíthetik az ezeket szervező intézményeket. A minősítéseket nyilvánosságra is kell hozniuk. A törvényben meghatározott esetekben a kamara saját tagját továbbképzésre is kötelezheti. Az egészségügyi szakképzések és szakmai továbbképzések szakmai követelményeinél a végleges szövegben az szerepel, hogy a kamara azokat véleményezi.
Véleményezési jogok és új szabályok
A szakmai kamarák véleményt mondhatnak az egészségügyi dolgozók szakmai tevékenységét és anyagi helyzetét közvetlenül érintő jogszabályokról, valamint szerepet kapnak a szakmai minimumfeltételek, irányelvek és módszertani levelek kialakításában is. A MOK véleményt mondhat egyes egészségügyi vezetőjelöltek alkalmasságáról. Ez az állami és önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatóknál, egészségbiztosítási szerveknél, illetve az orvosképzésben részt vevő egyetemi szervezeteknél pályázó, orvosi végzettségű vezetőjelölteket érinti. A kamarának véleményezési joga lesz a háziorvosok, házi gyermekorvosok és fogorvosok foglalkoztatásánál, valamint akkor is, ha a foglalkoztató kezdeményezi jogviszonyuk megszüntetését. Ez ugyanakkor nem vétójog: a vezető kinevezéséről vagy a foglalkoztatásról továbbra is az arra jogosult fenntartó, illetve munkáltató dönt. A szakmai kamarák képviselői tanácskozási joggal részt vehetnek a kórházi felügyelőtanácsok és az egyetemek klinikai központi tanácsainak munkájában is. A kamaráknak évente be kell számolniuk az Országgyűlés illetékes bizottságának saját tevékenységükről és az általuk képviselt egészségügyi hivatás helyzetéről.
Az új törvény négyéves választási ciklusokat vezet be, és korlátozza, mennyi ideig töltheti be ugyanaz a személy ugyanazt a tisztséget. Fő szabály szerint legfeljebb két cikluson keresztül lehet ugyanazt a tisztséget betölteni, emellett tízéves összesített időkorlát is megjelenik. Bizonyos esetekben a törvény hatálybalépése előtti tisztségviselői időt is be kell számítani. A kamarákon belül szakmai tagozatok és szakmai csoportok is létrehozhatók, amelyek az egyes szakterületek álláspontját jeleníthetik meg.
