Trump adófizetői pénzen népszerűsítette magát, miközben a republikánusok bukhatják a korábban biztos államokat is
Donald Trump amerikai elnök számos kritikát kapott a szövetségi kasszából finanszírozott, kampányjellegű videóira, amelyek költségeit ezentúl egy republikánus SuperPAC fogja állni. Eközben a republikánusok a stabil konzervatív államokban készülhetnek öldöklő harcra, míg a demokraták a liberális államokban gyengültek.
Másfél millió dollárnyi szövetségi forrást, tehát adófizetői pénzt használt fel a Trump-adminisztráció 13, az elnököt dicsőítő videóra. Trump hétfőn a Truth Social felületén magyarázkodásra kényszerült, állítása szerint a videók a „nagyszerű USA pozitív népszerűsítését” szolgálták. Kijelentette, hogy ezentúl a MAGA mozgalmában összegyűjtött 400 millió dolláros pénzesládikáját használja a hasonló videók finanszírozására, arra viszont nem adott választ, hogy a már adásba ment klipek összegét miként térítik meg az adófizetőknek. Trump megjegyezte, hogy a kritizált pénzköltés „egy megszokott dolog”, holott korábban ő támadta a „radikális baloldalt” hasonlóért.
A MAGA-forrásokat a november 3-i félidős választásokon induló republikánus jelöltek kampányköltéseire szánják. A szenátusi mandátumokért zajló verseny öt, hagyományosan konzervatív államban is kiélezettnek ígérkezik. Alaszka, Ohio, Iowa, Kansas és Texas az elmúlt 30 évben stabilan konzervatív, úgynevezett rubinvörös államok voltak, ám idén csatatér államokká váltak. Az egyik ok Trump rekordalacsony népszerűsége: ezeket az államokat két éve még 11-16 százalékpontos fölénnyel nyerte, amely előny mára elolvadt a megélhetési válság, az iráni háború, a magas benzinár, a vámháború okozta többletköltségek és az agresszív bevándorlási politika eredményeként. A másik ok, hogy a republikánusok megosztó vagy gyenge jelölteket állítottak, míg a demokratáknak sikerült mindkét politikai oldalhoz szólni képes személyiségeket indítaniuk.
A New York Times/Siena College felmérése szerint az öt államból négyben már a demokrata szenátorjelölt vezet, Kansasban döntetlen az állás. A legnagyobb meglepetést a texasi James Talarico okozhatja: a 37 éves metodista keresztény jelölt korábban általános iskolásokat tanított San Antonióban. Kampányában a szociális érzékenységet és társadalmi felelősségvállalást hirdeti, kiemelt ügyként kezeli az egészségügy és a gyógyszerek költségeinek csökkentését, és ellenzi, hogy a szabad iskolaválasztás jegyében kivonják a pénzt az állami oktatásból az egyházi magániskolák javára. Ellenfele, Ken Paxton texasi államügyész ellen korábban saját pártja indított impeachmenteljárást; Paxton konfrontatív, megosztó figura, akit nehezebb a béke követeként eladni, mint a nyájas stílusú Talaricót.
Alaszkában Mary Peltola a demokrata jelölt, aki 2022-ben az első őslakos (Yup’ik) származású képviselőként lépett hivatalba a washingtoni képviselőházban. Programjának középpontjában a gazdasági prosperitás áll: kiáll a Willow olajfúrási projekt mellett, mert szerinte a bevétel a helyi őslakos közösséget támogatja, érvel az utak és kikötők fejlesztése mellett, védi a helyi törzsek jogait az ipari túlhalászással szemben, és támogatja a nők szabad hozzáférését az abortuszhoz. Ellenfele, a hivatalban lévő Dan Sullivan a nemzetbiztonságra és a nagyipari gazdaságfejlesztésre épít.
A demokraták sem nyugodhatnak: Michiganben, Maine-ben és New Hampshire-ben idén a megszokottnál izgalmasabb versenyre kényszerülhetnek. A michigani Abdul El-Sayed fiatal és dinamikus jelölt, népszerű a fiatal és arab közösségek körében, ám az Izraellel szembeni kritikus nyilatkozatai elidegeníthetik a mérsékelt külvárosi szavazókat, és a republikánusok „szélsőbaloldali” jelöltként igyekeznek keretezni őt. Maine-ben a demokraták visszaléptettek egy ígéretes jelöltet szexuális erőszakkal kapcsolatos vádak miatt; az új induló, Jared Golden népszerű a vidéki konzervatív szavazók körében, de Portland választókerületeiben túl konzervatívnak tartják. Ellenfele, a közel harminc éve hivatalban lévő Susan Collins kipróbált, mérsékelten konzervatív politikus. New Hampshire-ben a demokrata Maggie Goodlander gyenge pontja a washingtoni establishmenthez fűződő családi kötődése: férje Joe Biden korábbi nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan. Kérdés, hogy a karizma híján levő Goodlander meg tudja-e szólítani az elkötelezett demokratákon túl a független szavazókat is.
Az általános képből az rajzolódik ki, hogy bár egyértelműen a republikánus jelöltek készülhetnek nagy pofonra, a demokraták számára is tartogathat kellemetlen meglepetéseket az idei félidős választás. A képviselőházi többséget a republikánusok szinte borítékolhatóan elveszítik, az izgalmasabb kérdés, hogy a demokraták a szenátus irányítását is át tudják-e venni jövő januártól.
