Az NKA-kérdőíve is azt mutatja, kénytelen sietni a kormány a botrány mielőbbi lezárásával
Bár a kulturális és művészeti támogatási rendszer reformjáról indított párbeszédben a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) valójában mindössze két konkrét megoldást vet fel, az anonim és a pontozásos bírálat éppen azokra a problémákra reagál, amelyek az elmúlt években a legtöbb kritikát kiváltották.
Ugyan a Radnai Márk által, működő és emberséges Magyarországért felelős kormánybiztosként vezetett Közhang felülete idén augusztus végén épp a társadalmi egyeztetés végett indult el, az NKA most külön kérdőívben kéri ki az emberek véleményét a kulturális és művészeti támogatási rendszer reformjáról. Válasz hiányában egyelőre csak feltételezhető, hogy az elmúlt hónapokban gyűrűző NKA-botrányokkal kapcsolatos kritikák állhatnak az október 30-ig kitölthető kérdőív hátterében.
Az NKA 17 milliárdos botránya az áprilisi választások óta az egyik legszélesebb körben bírált ügy. A Molnár Áron színész, aktivista által áprilisban kirobbantott botrány szerint az NKA állami kifizetőhelyként működött, látványosan olyan előadókat támogatva milliókkal, akik főleg a kampányidőszakban aktívan kiálltak a Fidesz-KDNP mellett.
A nyomozás során eddig 11 személynek rendelték el a letartóztatását, köztük Bús Balázst, Ughy Attilát, Krucsainé Herter Anikót, Unger Erikát, Burom Gábort, Zámbó Nórát és Konczos Nórát. Szeptemberben Fásyné Gurzó Máriát és Szabó Sándort tartóztatták le. A legnagyobb port Varga-Bajusz Veronika és Hankó Balázs letartóztatása jelentette.
Az anonim elbírálási rendszer alapján legalább az első fordulóban a döntéshozók elméletben nem lennének tisztában a pályázó személyével. Az NKA által javasolt pontozásos rendszer pedig a bírálók szabad, szubjektív véleményét váltaná fel.
