Csehország díszvendégként, hetvenöt szerzővel mutatkozik be a Frankfurti Könyvvásáron
A 78. Frankfurti Könyvvásár idén Csehországot állítja középpontba: a Majna-parti metropoliszba hetvenöt cseh szerző érkezik, a felolvasásokhoz és szakmai beszélgetésekhez kiállítások, színházi, zenei és filmes programok kapcsolódnak. A díszvendégséget fordítástámogatási program és a német nyelvterületen rendezett kulturális eseménysorozat készítette elő.
A cseh kulturális jelenlét jelmondata – „Csehország – Egy ország a tengerparton” – William Shakespeare Téli rege című darabjának ismert földrajzi képtelenségére utal: a drámaíró tengerpartot adott a tengerrel nem határos Csehországnak. A szervezők ezt a motívumot a képzelet és a szellemi nyitottság jelképévé tették.
A vásár témái és a Német Könyvdíj
A nemzetközi kiadói találkozón a szabadságjogok védelme és a mesterséges intelligencia mellett a közösségi média által népszerűvé tett könyvek, valamint a fiatal olvasókat megszólító műfajok is hangsúlyos szerepet kapnak. A vásárt megelőzően, október 5-én a frankfurti városházán átadták a Német Könyvdíjat: az év legjobb német nyelvű regényének járó elismerést Shida Bazyar kapta a Die Lücken című könyvéért.
A kortárs cseh irodalom meghatározó vonulatai
A kortárs cseh irodalom egyik meghatározó vonulata a XX. századi történelmi traumák, az elhallgatott bűnök és a kollektív emlékezet feltárása. Ebben a tematikában alkot az ország egyik legolvasottabb szerzője, Kateřina Tučková, aki a Bílá Voda című művében a kommunista rendszer által internált katolikus apácák és a földalatti egyház történetéhez fordult. Hasonlóan meghatározó alkotó Alena Mornštajnová, akinek Hana című könyve a holokauszt túlélőinek gyötrelmeit és a kisvárosi közösségek traumáit világítja meg.
A cseh irodalom másik meghatározó iránya a társadalomkritika, a feminista nézőpont és az autoriter politikai berendezkedések vizsgálata. Radka Denemarková Hodiny z olova című műve a modern Kína elnyomó rendszerét állítja szembe az európai értékek eróziójával. Petra Hůlová prózájában a rendszerváltás utáni kapitalista illúzióvesztést és az identitások bizonytalanságát vizsgálja. Bianca Bellová disztópikus prózája – különösen az Európai Unió Irodalmi Díjával kitüntetett A tó című kötete – a perifériára szorult emberi létezés kiszolgáltatottságát helyezi tágabb összefüggésekbe.
A magyar irodalom korábbi frankfurti bemutatkozása
A cseh díszvendégség lehetőségeit a magyar irodalom korábbi frankfurti bemutatkozása is érzékelteti. Magyarország 1999 októberében, az 51. Frankfurti Könyvvásáron szerepelt hivatalos díszvendégként, elsőként a volt keleti blokk rendszerváltó országai közül. A „Határtalanul” gondolatára épülő program új figyelmet irányított a magyar irodalomra, és lehetőséget adott a szerzők, fordítók és kiadók nemzetközi kapcsolatainak megerősítésére. Esterházy Péter, Nádas Péter, Krasznahorkai László, Konrád György, Szabó Magda és más magyar alkotók művei szélesebb közönséghez juthattak el.
