Társasházakra célozhatnak az új felújítási programok
Még a héten nyilvánosságra hozhatják a bérlakásprogram alapkoncepcióját, az energetikai felújítási pályázatok pedig új irányt vesznek. A családi házak műanyagba csomagolása és az alacsony műszaki tartalmú korszerűsítések helyett a társasházak és középületek kerülnek a középpontba – mondta Szemerey Samu, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium államtitkára az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége elnökségi ülésén.
A piaci szereplők a kedvezményes, 5 százalékos újlakás-áfáról is kérdezték az államtitkárt, aki szerint egyelőre nincs felhatalmazása végleges információt adni, de a tárca álláspontja nem különbözik a piacétól: hosszú távon is szeretnék megtartani a kedvezményes adókulcsot. A bérlakásépítésnél különösen fontos a megfelelő modell és árképzés kialakítása, mert az eladási célú lakásfejlesztések logikája nem ültethető át egyszerűen ide. A lakáscélú befektetői piac korábban túlfűtött volt, a 20 százalék feletti hozamelvárások a jövőben nem reálisak – tette hozzá.
Az építőipar rendkívül súlyos helyzetben van: az elmúlt két évben 70 ezerrel csökkent a tartósan foglalkoztatottak száma. Koji László, az ÉVOSZ elnöke szerint 20 éve nem látott mélyponthoz közelít az ágazat, és a romló foglalkoztatottsági helyzet a politika ingerküszöbét is el fogja érni. A körbetartozások összege is jelentősen nőtt. A lejtmenet 2022 óta tart, amikor 5 ezer milliárd forintnyi állami beruházást halasztottak el.
Szemerey a leállított állami beruházások kapcsán hangsúlyozta: komoly időveszteség, hogy az előkészítések is leálltak. Rövid távon a projektek előkészítése és áthidaló megoldások keresése a feladat. Reálisan az érdemi beruházások 2028 elején indulhatnak el, ezért most az előkészítés felgyorsítása a cél. Leggyorsabban az energetikai korszerűsítések indulhatnak el, új területi fókusszal: olyan térségekre koncentrálnának, ahol a demográfiai és munkahelyi folyamatok miatt hosszú távú igény várható a lakóépületek iránt. Így a társasházak és a városias környezet energetikai korszerűsítése nagyobb figyelmet és több forrást kaphat. Mintegy kétmillió lakóingatlan szorul korszerűsítésre, és mivel a legnépszerűbb lokációk nagy része már beépült, ezeken a területeken a meglévő épületállomány megújítása a legfontosabb feladat.
Az építőipar problémái közé tartozik a túlárazás is, ami az árindexekre is hatással volt, ezért az államtitkár viszonylag nagy korrekcióra számít. A helyzetet nehezíti az ágazat elaprózott vállalkozói szerkezete és az állami megrendelésektől való jelentős függés. Az állami döntéshozók nagyobb piaci igényt és erősebb versenyt szeretnének. Az állami beruházásoknál átláthatóbb folyamatokat, kötelező költségtervezést, életciklus-költség alapú szemléletet és árkockázati klauzulákat tartanak szükségesnek. Zajlik az állami beruházások és a közbeszerzések rendjéről szóló törvények felülvizsgálata, a korrekciós javaslat hamarosan megismerhető lesz.