Tíz év börtönt kaptak Giulio Regeni elrablói
Tíz évvel az olasz kutató megölése után a római esküdtbíróság három egyiptomi biztonsági tisztet 10-10 év börtönre ítélt Giulio Regeni elrablásáért. A gyilkosság vádjában nem született elmarasztalás, a negyedik vádlottat felmentették.
A bíróság Magdi Ibrahim Abdelal Sharifot, Hisham Helmit és Athar Kamel Mohamed Ibrahimot ítélte el a Cambridge-i Egyetem doktoranduszának súlyosbított elrablásáért. Tariq Sabirt felmentették. Az ügyészség Sharif esetében életfogytiglant kért, de a bizonyítékokat nem találták elegendőnek. A gyilkosság közvetlen elkövetői továbbra sem ismertek.
Regeni 2016. január 25-én tűnt el Kairóban, miközben az egyiptomi független szakszervezetek és utcai árusok helyzetéről végzett doktori kutatást. Kilenc nappal később találták meg a holttestét egy Kairó és Alexandria közötti út mellett. Az olasz vizsgálatok szerint súlyosan megkínozták.
Az ügy diplomáciai konfliktussá vált, mert az egyiptomi hatóságok ellentmondó magyarázatokat adtak, az olasz nyomozók szerint pedig Kairó nem biztosította a bizonyítékokhoz és a gyanúsítottakhoz való hozzáférést.
A négy vádlott egyike sem jelent meg Rómában, Egyiptom nem adta ki őket. Az olasz jog szigorúan korlátozza a távollétben folyó eljárásokat, végül alkotmánybírósági és felsőbb bírósági döntések tették lehetővé a tárgyalás folytatását.
A család és az ügyvédek az ítéletet fontos lépésnek nevezték, de hangsúlyozták, hogy az ügy nem zárult le. A büntetés csak akkor hajtható végre, ha az elítéltek olyan országba utaznak, ahol az olasz elfogatóparancs érvényesíthető, vagy ha Egyiptom együttműködik a kiadatásban.
A bíróság kártérítést is megítélt a Regeni családnak és az olasz államnak. A szülők szerint a döntés legfontosabb része, hogy egy olasz bíróság bizonyítottnak látta az állambiztonsági tisztek részvételét fiuk elrablásában.
Antonio Tajani külügyminiszter szerint az olasz bíróság három személyt ítélt el, nem az egyiptomi államot. A kijelentés ellenzéki bírálatot váltott ki, mert többen úgy értelmezték, hogy a kormány elválasztja a büntetőeljárást a kétoldalú kapcsolatoktól.
Olaszország és Egyiptom kapcsolatai jóval szorosabbá váltak, mint Regeni halála után. Róma 2016-ban hazarendelte nagykövetét, de 2017-ben teljeskörűen helyreállította a diplomáciai kapcsolatot. Egyiptom fontos partner a migráció kezelésében, az energetikában és a védelmi együttműködésben.
Az ENI évtizedek óta az egyiptomi energiapiac egyik legnagyobb külföldi szereplője, a Zohr gázmező különösen fontos az orosz energiafüggőség csökkentése után. Brüsszel pénzügyi és gazdasági csomagokkal támogatta Egyiptom stabilitását, Kairót a migrációs útvonalak kulcsszereplőjének tekinti.
A Meloni-kormány egyszerre próbálja támogatni az olasz igazságszolgáltatást és fenntartani a stratégiai együttműködést Kairóval. Az ellenzék erősebb diplomáciai nyomást követel, a kormány a migráció, a gázszállítások és a közel-keleti biztonság miatt folyamatos párbeszédre hivatkozik.
Regeni családja az elmúlt évtizedben végig azt kérte, hogy az államközi érdekek ne írják felül az igazságszolgáltatást. Arra továbbra sincs jogerős válasz, ki rendelte el és ki hajtotta végre a kínzást és a gyilkosságot.
A történet Olaszországban közéleti szimbólummá vált: önkormányzatokon, egyetemeken és középületeken évek óta láthatók az „Igazságot Giuliónak” feliratok.
