Macron energia-fegyverszünettel védené Ukrajnát, Trump támogatását is keresi hozzá
Emmanuel Macron francia elnök Donald Trumppal tárgyalt New Yorkban arról, hogy kölcsönös moratóriumot vezetnének be az orosz és ukrán csapásokra az energia- és civil infrastruktúra ellen. A megbeszélést Macron konstruktívnak nevezte, és elmondta, hogy a felek egyetértettek abban is, hogy Ukrajnának gyorsabban kell légvédelmi elfogórakétákhoz jutnia.
A francia kezdeményezés nem egy teljes tűzszünet, hanem egy jól körülhatárolható részmegállapodás, amely az erőművek, alállomások, távvezetékek és más civil energetikai létesítmények védelmére terjedne ki. Nyitott kérdés, hogy az olajfinomítók, üzemanyagraktárak és gázlétesítmények is bekerülnének-e a moratóriumba, mivel ezek egyszerre szolgálhatják a polgári gazdaságot és a hadsereg ellátását, ezért Moszkva és Kijev eltérően ítéli meg katonai jelentőségüket.
Ukrajna számára az energiarendszer védelme stratégiai kérdéssé vált. Volodimir Zelenszkij szeptember 20-án azt mondta, Oroszország egyetlen hét alatt több mint kétezer támadó drónt indított ukrán célpontok ellen. A nagy teljesítményű transzformátorok és hálózati berendezések pótlása lassú és költséges, a decentralizált áramtermelés és az európai import pedig csak részben képes ellensúlyozni a kieséseket. Macron ezért a tárgyalások másik kulcselemének az elfogórakétákat nevezte.
Az Egyesült Államok szerepe meghatározó. Washington szeptember 18-án 2,7 milliárd dollár értékű, lehetséges légvédelmi eszköz- és szolgáltatáscsomagot hagyott jóvá Ukrajna számára, Trump azonban korábban arra figyelmeztetett, hogy az amerikai készletek nem korlátlanok. Az amerikai elnök érzékenyen reagált az orosz olajipart érő ukrán csapásokra, mert a közel-keleti háborúval együtt ezek a támadások tovább feszítették a nemzetközi dízelpiacot. Ez részben magyarázza, miért lehet számára vonzó egy olyan egyezség, amely Ukrajna energiahálózatát és az orosz finomítókat is kivonná a célpontok közül.
Ukrajna számára ugyanakkor komoly dilemma, hogy a mélységi dróncsapások az egyik kevés eszközt jelentik, amellyel több száz kilométerre a fronttól közvetlen gazdasági költséget tud okozni Oroszországnak. A finomítók és üzemanyagraktárak elleni támadások a hadsereg ellátását, az exportot és az állami bevételeket egyaránt érinthetik. Ha a moratórium ezekre is kiterjedne, Kijev fontos nyomásgyakorlási lehetőségről mondana le.
Macron kedden Volodimir Zelenszkijjel is tárgyalt New Yorkban, a megbeszélések középpontjában a téli támogatási csomag és a légvédelem megerősítése állt. A francia elképzelés azonban csak akkor léphet túl a diplomáciai felvetés szintjén, ha Moszkva is hajlandó világos feltételekhez kötött moratóriumra. A korábbi részleges megállapodások egyik fő gyengesége az ellenőrzés hiánya volt: a felek rendszeresen egymást vádolták a vállalások megsértésével, és abban sem értettek egyet, mely létesítmények tekinthetők tisztán civil célpontnak.
Európa számára egy működő megállapodás kettős előnnyel járna: mérsékelné annak veszélyét, hogy Ukrajna újabb téli áram- és fűtési válságba kerül, és csökkenthetné a nemzetközi energiapiacot terhelő kockázatokat is. A közel-keleti konfliktus, a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság és az orosz finomítók elleni csapások együtt már most is magasabb szintre emelték az olaj- és üzemanyagárakat. Az energiafegyverszünet nem oldaná meg az ukrajnai háború alapvető politikai kérdéseit, de hónapok óta az egyik kevés olyan diplomáciai javaslat, amelynek a civil lakosság számára viszonylag gyors és mérhető következménye lehetne.
