Hatalmasat fékez a béremelkedések üteme jövőre
Véget ér Magyarországon a vágtató béremelkedések korszaka. A reálnövekedés üteme jövőre megfeleződik, de a csökkenő inflációs pálya mellett az MNB elemzése szerint így is érdemi lesz a növekedés.
A KSH legfrissebb – 2026. júliusi – adatai szerint a bruttó átlagkereset 745 ezer, a nettó átlag 523 ezer forint volt. A bruttó átlagkereset 7,5, a nettó átlagkereset 9,1, a reálkereset pedig 7,8 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit. A nettó keresetek gyorsabb emelkedését a kétgyermekes nők egy részére kiterjesztett adómentesség okozta. A jövőben is fennmaradnak ezek a mentességek, ám a 40 év feletti nőkre való kiterjesztésről a 2027-es költségvetés és az adótörvények beterjesztésekor derül ki.
A jövő évtől jelentősen csökken a béremelkedés üteme – erre számít a Magyar Nemzeti Bank a héten kiadott friss Inflációs jelentésben. A piaci szereplők is kész tényként számolnak azzal, hogy a jövő januárra tervezett 14 százalékos minimálbér-emelés nem valósulhat meg, mivel a magyar gazdaság nem hozta az alapfeltételül szabott 4 százalék feletti növekedést idén, az inflációs pálya pedig tartósan lejjebb került a korábban feltételezettnél. Emiatt a jövő évi minimálbér-emelés újratárgyalása elkerülhetetlen, erre készülnek a szakszervezetek és a munkaadók is. A kormányzati terveket, a 2027-es költségvetést és a következő évek makropályáját várhatóan októberben nyújtja be a kormány.
Az MNB elemzői arra számítanak, hogy az új minimálbér-megállapodás összhangban lesz a gazdaság teljesítőképességével – mondta Balatoni András, a jegybank elemzésekért felelős igazgatója az Inflációs jelentést bemutató sajtótájékoztatón. A jegybanknál arra számítanak, hogy a bruttó átlagkereset az idén még 9,3 százalékkal emelkedik, ez jövőre 5,8 százalékra lassul, 2028-ban pedig 6 százalékos emelkedéssel számolnak. A lakossági reáljövedelem idén 6 százalékkal nő, jövőre 3,2, 2028-ban 3 százalékra lassulhat. Mindez még mindig jelentős emelkedés, főleg 2-3 százalékos gazdasági növekedés mellett, de messze nem a valós teljesítményektől elrugaszkodott, mint az elmúlt években. A következő években normalizálódás jön, enyhül a bérnyomás a munkáltatókon.
Az MNB elemzése szerint már az elmúlt hónapokban lassult a béremelkedés üteme, részint a csökkenő foglalkoztatási igény és az elmúlt évek gazdasági stagnálása következtében. A versenyszférában a bruttó átlagkereset január és július között 8,1 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, szemben a tavalyi 8,8 százalékos, illetve a 2025 második felét jellemző 8,5 százalékos dinamikával. A reálbérek az első hét hónapban 6,3 százalékkal nőttek, ami mintegy másfélszerese a historikus átlagnak. Az elmúlt évek élénk bérdinamikáját a gazdasági fundamentumok nem támasztják alá: a hazai munkaerőköltség emelkedése elszakadt a termelékenység növekedésétől, a munkaerőköltség növekedési üteme csaknem kétszerese volt a termelékenységének 2020 és 2025 között.
A bérdinamikára mérséklőleg hathat az inflációs várakozások tartós csökkenése is, mivel a munkavállalók béremelési elvárásaiban meghatározó a reálkeresetük korábbi vagy jövőben várható csökkenésének kompenzálása. A lakossági inflációs várakozások az idei bértárgyalások időszakában még magasak voltak, ám tavasszal mindkét mutató jelentősen csökkent. Középtávon fennmaradhat az ütemes bérdinamika, ezt támogatja a környező országoktól elmaradó bérszínvonal, illetve a munkaerő csökkenése, amely egyrészt a demográfiai folyamatokból szűrhető le, másrészt a vendégmunkások számának korlátozásából.
Középtávon a magyar bérfelzárkózást végső soron az határozza meg, hogy sikerül-e olyan gazdaságpolitikát kialakítani, amely lehetővé teszi magasabb hozzáadott értéket teremtő munkahelyek létrehozását. Porcher Áron, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium államtitkára egy konferencián erről mint kormányzati célkitűzésről beszélt: nem csupán egymillió új munkahelyre van szüksége a magyar gazdaságnak, hanem egymillió jól fizető munkahelyre. A konkrétumokkal egyelőre adós maradt. A termelékenység növelését hosszú távon az oktatás színvonalának és a diplomások arányának növelése alapozhatja meg, ami nem egy kormányzati ciklus alatt következik be. Rövid távon a kormány olyan új beruházásokat támogathat a multinacionális cégeknél, amelyek összeszerelő-állásokkal szemben magasabb hozzáadott értéket teremtő kapacitásokat hoznak létre, illetve az új technológiák támogatásával segítheti a kkv-szektor termelékenységének növelését.
