Magyar Péter: Az aradi vértanúk a szabadabb, függetlenebb, önálló Magyarországért haltak meg
Az aradi vértanúknak azért kellett meghalniuk, mert a szabadabb, függetlenebb, önálló Magyarországért álltak ki – mondta Magyar Péter miniszterelnök kedden Gyulán, az aradi vértanúk napja alkalmából tartott megemlékezésen. A kormányfő a Gyulai vár melletti honvédtiszti emlékhelynél beszélt.
A miniszterelnök kiemelte: hősnek lenni nem azt jelenti, hogy valaki nem fél, a hősiesség éppen az, hogy az ember félelme ellenére is vállalja azt, amit helyesnek gondol. Az aradi vértanúk számára a független Magyarország eszméje volt ez a gondolat. Hangsúlyozta, a vértanúk a jövőért, a szabad, erős, demokratikus és független Magyarországért haltak meg, olyan országért, amelyből nekik már nem jutott – és talán ez teszi igazán naggyá az áldozatukat.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc öröksége nem egyetlen párté vagy politikai oldalé, hanem a teljes magyar nemzeté – mondta. Felidézte, hogy Kossuth és Széchenyi vitatkozhatott egymással, mégis mindketten Magyarországot akarták szolgálni. Fontos tanulságnak nevezte, hogy lehet ugyanazt a hazát szeretni úgy is, hogy közben mást gondolunk róla. „Lehet vitatkozni úgy, hogy közben nem kérdőjelezzük meg a másik ember magyarságát, hogy nem nevezünk rovarnak egyetlen magyar embert sem. Lehet másképp látni a világot úgy, hogy közben ugyanazon zászló alatt állunk, például ma, október 6-án” – fogalmazott.
Batthyány Lajos sorsát felidézve arról is beszélt, ő kompromisszumot keresett, tárgyalt és békíteni próbált, a vérontás elkerülése érdekében még küldöttséget is akart küldeni, mégis ő lett az osztrák megtorlás egyik legnagyobb jelképe. Ezt egyetlen magyar miniszterelnöknek sem lenne szabad elfelejtenie – jegyezte meg. Majd kijelentette: „a hatalom nem tulajdon. A miniszterelnöki hivatal nem jutalom, a mandátum nem kiváltság, hanem szolgálat és időleges, mert előbb-utóbb minden miniszterelnökből volt miniszterelnök lesz. Magyarország viszont itt marad.”
Méltónak kell lennünk örökségünkhöz, hőseink eszményeihez, a szabadsághoz, az önrendelkezéshez, a törvény előtti egyenlőséghez és a felelős magyar kormányzáshoz – folytatta. Mint mondta, Magyarország sorsáról csak a magyar emberek dönthetnek. Az aradi vértanúk azért haltak meg, mert hittek abban, hogy egyszer lesz egy szabadabb, függetlenebb, békésebb Magyarország, amelyben azok élhetnek tovább, akik ő utánuk jönnek – hangsúlyozta, majd úgy fogalmazott: „és mi vagyunk azok, akik utánuk jönnek”.
„Egyszer majd utánunk is jönnek mások. A mi felelősségünk, hogy amikor átadjuk nekik Magyarországot, akkor legyen szabadabb, erősebb, emberségesebb és működőbb annál, mint amilyennek mi kaptuk” – mondta Magyar Péter. Mint közölte, miniszterelnökként számára október 6. különösen súlyos nap, mert nem lehet úgy végiggondolni gróf Batthyány Lajos sorsát, hogy az ember ne érezze ennek a hivatalnak a súlyát.
Szavai szerint ma szabad országban élünk, nem új „mártírok” keresése, hanem a magyarok szabadságának, biztonságának biztosítása a feladat, és az, hogy a különleges magyar sors mellett is újra megtaláljuk az európai közösséget, amelyre számíthatunk. Hangsúlyozta, Magyarország mindig Európa része volt, de csak akkor tud méltó európai ország lenni, ha közben önmaga marad, saját hanggal, kultúrával, érdekkel és felelősséggel. „Nem bezárkózva, nem térden állva, különösen nem kávészünetre kiküldve, hanem egyenes háttal, ott, az európai asztalnál” – fogalmazott.
A miniszterelnök elmondta, 1848 és 1849 magyar története még hosszú évszázadokig a magyarságtudat szerves részét fogja képezni. Szerinte a magyarokat századról századra megpróbálták elhallgattatni, de mindig ugyanaz történt: a magyarok összekapaszkodtak, felálltak, túléltek és győztek, bár lehet, hogy csak évtizedekkel később. „Ha együtt vagyunk, erősek vagyunk” – mondta, a közös gondolkodást nevezve a magyarok egyik legnagyobb erényének. Arra figyelmeztetett, a szabadság nem örökség, amelyet „egyszer megkapunk, aztán bezárunk egy vitrinbe”, azt használni, gondozni kell, és ha szükséges, védeni is, ahogy a függetlenséget is.
„Október 6. arra tanít bennünket, hogy legyen valami, ami fontosabb nálunk, hogy legyen ügy, amelyet nem adunk fel, melyet nem dobunk el az első nehéz pillanatban. Legyen haza, amelyért képesek vagyunk, készek vagyunk közösen dolgozni, ha kell, évtizedeken keresztül csendesen, makacsul, becsülettel” – fogalmazott. Kifejtette, a zsarnokság egyik legnagyobb tévedése mindig az, hogy azt gondolja, ha elhallgattatja az embert, akkor elhallgattatja az ügyét is. „És mégis, mi ma itt vagyunk, őket pedig ismeri minden magyar gyermek ma is” – mondta.
A megemlékezést – amelyen mások mellett részt vett Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter is – ünnepi műsor és emlékmenet követte.
