Kémkedés gyanújával őrizetbe vették a német titkosszolgálat volt vezetőjét
Őrizetbe vették kedden reggel August Hanningot, a német Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) korábbi elnökét. A 80 éves volt titkosszolgálati vezetőt Münster közelében, nordwaldei otthonában fogták el a Szövetségi Bűnügyi Hivatal munkatársai, miközben Bajorországban őrizetbe vették egykori irodavezetőjét, Manfred D.-t is.
A szövetségi ügyészség Hanning esetében többek között államtitkok kifürkészésének, hazaárulás kísérletének és idegen hírszerzés javára végzett ügynöki tevékenységnek a gyanúját vizsgálja. Manfred D. éveken át pénzért adhatott át neki BND-dokumentumokat; az ügyészség adatai szerint mintegy kétezer iratról lehet szó. Hanning 1998 és 2005 között vezette a BND-t, majd a szövetségi belügyminisztérium államtitkára lett.
Manfred D. a gyanú szerint 2010-ben állapodhatott meg volt főnökével, és legalább 2022 közepéig továbbíthatott neki bizalmas anyagokat. 2012-től 2026 márciusáig több egymást követő BND-elnök irodavezetőjeként dolgozott, így hozzáférhetett a szolgálat legérzékenyebb dokumentumaihoz. Az átadott iratok között voltak a kancellári hivatal hírszerzési helyzetértékeléseinek előkészítő anyagai is.
A nyomozók szerint a volt BND-elnök olyan titkos információkhoz jutott, amelyekhez hivatali távozása után már nem lehetett volna hozzáférése. Az iratok az iráni atomprogramról, az orosz hadseregről és külföldi partnerszolgálatoktól származó információkról is tartalmaztak részleteket. A gyanú szerint Hanning legalább egy alkalommal ezek felhasználásával készített biztonsági elemzést egy külföldi hírszerző szolgálat számára. A hatóságok nem nevezték meg, melyik országról van szó; sajtóértesülések szerint nem Oroszország volt a megrendelő.
A nyomozás eredetileg más ügyben indult: a hamburgi rendőrség 2025 szeptemberében házkutatást tartott Hanning lakásán és irodáiban a Christina Block körüli gyermekelrablási ügy miatt. A házkutatás során lefoglalt adathordozókon a nyomozók olyan, a közelmúltból származó BND-iratokat találtak, amelyekhez Hanningnak már nem lehetett hivatalos hozzáférése. Mivel szolgálati ideje 2005 novemberében véget ért, a dokumentumok között viszont 2022-ből származó anyagok is voltak, a hamburgi hatóságok az ügyet továbbították a szövetségi szerveknek.
Hanning hosszú ideig a német biztonsági apparátus meghatározó alakja volt. Jogászként dolgozott a kancellári hivatalban, majd 1998 decemberében nevezték ki a BND elnökévé. Hét évig vezette a szolgálatot, hivatali idejére esett a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követő biztonságpolitikai fordulat is. 2005 végén Wolfgang Schäuble belügyminiszter mellett lett államtitkár, 2009-ben vonult nyugdíjba, később biztonsági tanácsadóként és üzletemberként tevékenykedett.
Az ügy érintheti a német hírszerzés nemzetközi kapcsolatait, mivel a nyugati szolgálatok együttműködése nagyrészt azon alapul, hogy a megosztott információkat a partnerországok saját rendszereikben is képesek megvédeni. A BND-t ráadásul alig néhány éve rázta meg egy másik súlyos kémügy: Carsten L., a szolgálat korábbi magas rangú tisztviselője ellen azért folyik büntetőeljárás, mert a vád szerint titkos adatokat adott át az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak.
Hanning és Manfred D. esetében egyelőre gyanúról van szó, az őrizetbe vétel önmagában nem jelenti a bűnösség megállapítását. A nyomozásnak azt kell tisztáznia, pontosan milyen dokumentumok kerültek ki a BND-től, kikhez jutottak el, kapott-e értük ellenszolgáltatást a volt elnök, és ténylegesen átadták-e külföldi szereplőknek az ezek alapján készült elemzéseket.
