Ukrajna folytatta hadjáratát az orosz olajipar ellen
Ukrajna nagyszabású dróntámadást hajtott végre Moszkva és a környező régió ellen keddre virradó éjjel. A csapás egyik célpontja egy jelentős olajelosztó központ volt, amely az orosz főváros három repülőterét látja el üzemanyaggal. Kijev a minap azt közölte, hogy legutóbbi csapásaikkal az orosz olajfinomítói kapacitások több mint 51 százalékát kiiktatták.
Az orosz állami média szerint a hétfő éjszakai volt az elmúlt két év legnagyobb ukrán dróntámadása a moszkvai régió ellen. Szergej Szobjanyin polgármester szerint Ukrajna legalább 650 drónt indított a főváros felé, többségüket távolról megsemmisítette a légvédelem, 105 drónt pedig Moszkva közelében lőttek le. Andrej Vorobjov kormányzó 185 drón elfogásáról számolt be, és egy halálos, valamint hat sérült áldozatról is beszámolt.
Találat érte a moszkvai régió legnagyobb olajraktárát
Dróntalálatot kapott a Konsztantyinovo falu közelében lévő Volodarszkaja Lineáris Gyártó- és Elosztóállomás. A Moszkva központjától mintegy 40 kilométerre lévő településről megosztott videófelvételeken látszik, ahogy lángok csapnak fel a létesítményből, miközben sűrű füst gomolyog. Az állomást a Transznyefty állami olajvezeték-vállalat egyik cége üzemelteti, és egyben a moszkvai régió legnagyobb olajraktára. Évente akár hárommillió tonna kőolajtermék kezelésére képes, innen látják el üzemanyaggal Moszkva három nagy repülőterét.
A támadásra négy nappal azután került sor, hogy az ukrán erők a Volga menti Szamarai területen csapást mértek az ország legnagyobb olajelosztó központjára, amelyet ugyancsak a Transznyefty üzemeltet. Az október 2-ai támadás nyomán tűz ütött ki a 71 tárolótartállyal rendelkező létesítményben, amelynek összkapacitása meghaladja az 1,6 millió köbmétert.
Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes aznap azt közölte, hogy az ukrán erők négy olajfinomítót támadtak meg, ezeket azonban nem nevezte meg. Állítása szerint a hatóságok és az olajvállalatok megerősítették a finomítók körüli biztonsági intézkedéseket, illetve további támogatási lépéseket fontolgatnak az olajfeldolgozó ágazat megsegítésére.
Háborús hátországok elleni csapások
Miközben a 1200 kilométeres frontvonalon a szárazföldi hadműveletek nagyrészt megrekedtek, a hadban álló felek egyre hevesebben rombolják egymás hátországi célpontjait. Az ukrán drónerők az idén fokozódó hatékonysággal támadják az orosz olajfinomító ágazatot, amelynek bevételei kulcsszerepet játszanak a háború finanszírozásában. A Moszkvától Szibériáig terjedő támadások tavasz óta széles körű üzemanyag-ellátási gondokhoz vezettek Oroszországban, ami miatt a hatóságok korlátozták az értékesítést, illetve gyengébb minőségű üzemanyagok újbóli bevezetésével enyhítették a válságot. Az orosz tisztviselők nem közölnek adatokat az olajipari infrastruktúrában keletkezett károkról.
Vlagyimir Putyin elnök augusztus elején az ukrán városok elleni rakéta- és dróncsapások folyamatossá tételét rendelte el, és a kijevi hidak elleni héten megindított dróntámadások indoklásaként is az orosz olajfinomítók elleni ukrán csapásokra hivatkozott. Az ukrán támadások gazdasági hatásának ritka elismeréseként múlt csütörtökön kijelentette, hogy azok az ország bruttó hazai termékének nagyjából 1%-os veszteségét okozták.
Jevhen Hmara ukrán védelmi miniszter vasárnap este azt mondta, hogy az ukrán hírszerzés, a vezérkar és a védelmi minisztérium elemzőinek értékelése szerint drónhadjáratukkal az orosz finomítói kapacitás 51 százalékát iktatták ki. Az állítást független forrásból nem lehetett megerősíteni.
Az IEA is súlyosnak látja a helyzetet
Oroszország hagyományosan a finomított üzemanyagok harmadik legnagyobb termelője az Egyesült Államok és Kína mögött. A Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint azonban 32 finomítója közül néhányat már akár 15-ször is találat ért a háború kezdete óta. Az elmúlt hónapokban átlagosan háromnaponta érte találat az ország egy-egy finomítóját, ami a károk és a sürgősségi javítások olyan körforgását idézi elő, amely hosszú távon ronthatja a létesítmények állapotát. Az ukrán csapások egyre inkább a finomítók bonyolultabb berendezéseit veszik célba, amelyek javítása hónapokig is eltart. Az ügynökség szerint az orosz dízeltermelés mintegy 30%-kal csökkent, emiatt a Kreml betiltotta a dízel exportját, ami a világpiaci árak emelkedéséhez vezetett.
Donald Trump amerikai elnök szeptember 13-án felszólította Ukrajnát az orosz finomítók elleni támadások leállítására, október 5-én pedig ismét az ukrán csapásokat tette felelőssé a megemelkedett benzinárakért. A Truth Social platformon azt írta, hogy az áremelkedés fő oka már nem az Iránnal vívott háború okozta zavarok, hanem azok az orosz finomítók, amelyeket Ukrajna támadott. Trump a demokrata vezetésű államokban történt finomítóbezárásokat is okolta a helyzetért.
