Gyermekjogi Civil Koalíció: Segíteni kell a vér szerinti családban történő nevelkedést
A Gyermekjogi Civil Koalíció szakmai anyagot készített a gyermekvédelmi rendszer válságának feltárásához, elsősorban a kórházban rekedt kisbabák helyzetére összpontosítva. A jelentés szerint a kisbabáknál elmarad a mozgás- és súlyfejlődés, késik a szükségletek jelzése, és jellemző a vigasztalhatatlan sírás. Volt olyan gyermek, aki közel kétéves koráig kórházi osztályon maradt.
A dokumentumot a gyermekvédelem válságát feltáró országgyűlési vizsgálóbizottság felkérésére készítették a kórházban rekedt csecsemők és az örökbefogadás témájában. Az UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány kezdeményezésére és közreműködésével 2015. február 13-án megalakult szakmai szervezet szerint minden kórházban rekedt gyermek esetében egyedileg kell feltárni a családja körülményeit, a gyermek szükségleteit és életútját, és ennek alapján kell meghatározni a sorsát.
Elsődlegesen a vér szerinti családban történő nevelkedés feltételeit kell megteremteni és a családot ebben támogatni kell. Amennyiben ez nem szolgálja a gyermek legfőbb érdekét, elsősorban nevelőszülőnél kell biztosítani a gyermek elhelyezését. Az örökbefogadási folyamat felgyorsítása nem jelenthet rendszerszintű megoldást – írták a szakemberek.
A szervezet kitért arra, hogy már 2023 novemberében jelezte, súlyos problémát jelent a kórházban rekedt csecsemők helyzete: akkor 50–100 ilyen gyermekről tudtak. 2025-re 353-ra emelkedett a kórházban rekedt csecsemők száma, ami háromszoros növekedést jelent. A Koalíció álláspontja szerint a kórházban rekedt csecsemők helyzete nem önálló, elszigetelt probléma, hanem a gyermekjóléti alapellátás, a szakellátás, a nevelőszülői rendszer, a gyámhatósági eljárások és az örökbefogadási rendszer egymással összefüggő működési és koordinációs problémáinak következménye.
Az országos helyzet pontos megítélését továbbra is nehezíti a nyilvános, egységes adatbázis hiánya, a kórházi tartózkodás okai, időtartama, a gyermekek jogi státusza és a kimenetek területi bontásban nem átláthatók. Annak, hogy egy csecsemő miért marad kórházban, sokszor halmozott okai vannak: lakhatási és megélhetési krízis, elégtelen családi támogatás, szülői gondozási nehézség, addikció, mentális probléma, korábbi gyermekvédelmi érintettség, a szülők bizonytalan jogi vagy lakhatási helyzete, valamint a gyermek egészségügyi vagy fejlődési többletszükséglete egyaránt szerepet kaphat.
Ezt támasztják alá az SOS Gyermekfalvak 2025. augusztus – 2026. augusztus közötti adatai: a tartós kórházi elhelyezés hátterében gyakran nem aktuális egészségügyi szükséglet, hanem lakhatási, szociális és családi problémák állnak. A Kék-Vonal Gyermekkrízis Alapítványt is idézik, amely szerint a gyermekek biztonságához átlátható keretek, szakmai tudás, tapasztalat és elegendő erőforrás kell.
A kórházban rekedt csecsemők gondozása ezért sem oldható meg pusztán önkéntesek bevonásával. A megfelelően kiválasztott és felkészített önkéntesek szerepe legfeljebb kiegészítő és ártalomcsökkentő lehet, miközben a gyermekek ellátásához szükséges professzionális kapacitás biztosítása állami feladat.
Mártonffy Zsuzsa, az örökbe.hu bloggere pedig 66 örökbefogadó szülő bevonásával készült saját felmérése alapján arról számolt be, hogy a korábban kórházban hospitalizálódott csecsemők esetében visszatérően jelent meg mozgás- és súlyfejlődés elmaradás, étkezési és alvási nehézség, kötődési probléma, a szükségletek jelzésének elmaradása és vigasztalhatatlan sírás.
A válaszadók többsége szerint a gyermekek otthoni környezetben és fejlesztésekkel sok lemaradást behoztak, de a kórházi hónapok így is kedvezőtlen életkezdetet jelentettek.
