Politikai Kihívások és Társadalmi Mentálhigiéné
A nyolcvanas években, egyetemista koromban, mély nyomot hagyott bennem egy amerikai háborús film, amely a NATO és a Varsói Szerződés közötti nukleáris konfliktus pusztító következményeit tárgyalta. Ez a vizuális élmény most, a hazámban zajló hideg polgárháborúra gondolva jutott eszembe, ahol a közelgő április 12-i élet-halál csata súlya közel áll ahhoz a témához, amelyet akkoriban láttam.
Ha a közel tizennégy éves NER-(Nemzeti Együttműködés Rendszere) alatt zajló folyamatokat tekintjük, a jövőbeli következmények nagyon hasonlítanak a filmvásznon látottakat. A várható politikai viharok nemcsak egyes határokat, hanem magát az ország integritását is fenyegetik. Elképzelhetjük, hogy a déli határzár szélesebb körben is kiterjed, és nemcsak magyar kivitelezésben, hanem a szomszédos országok közönyének ösztönzésével is.
Ehelyett szívesebben gondolkodnék a várható „másnap” tennivalóiról, amelyet milliók remélnek, míg a bukott rezsim térfelén állók rettegnek tőle. Különösen figyelmet érdemel a társadalmi mentálhigiéné állapota, amelyet súlyos elhanyagolás övezett az elmúlt években, érzékelve a sürgető szükséget a problémák kezelésére.
Ralf Dahrendorf szavai mély igazságot hordoznak: „Egy politikai rendszert 6 hónap alatt, egy gazdaságit 6 év alatt lehet átalakítani, de a társadalmi tudatban való változáshoz 60 év szükséges.” A kérdés csak az, mennyi idő alatt süllyedt ilyen mélyre a rendszerünk. Magyarország társadalma már túlságosan kóros állapotba került a tizenhat éves monokrácia hatására, ahol az agymosás, a lealjasodott közmorál és a gyűlöletpropaganda közösen hozták el a ma is érzékelhető következményeket.
Dahrendorf talán olyan nemzetekre gondolt, ahol a polgárok képesek a jót és a rosszat megkülönböztetni. Az emberek többsége általában azért várja el a normális vezetést, hogy az ország szociális és gazdasági szempontból egyre sikeresebb legyen. Ha sportanalógiát használunk, egy normális edző igyekszik csapata játékerejét fokozni, nem pedigfosztogatni az öltözőt.
Politikai szempontból ideális lenne, ha a politikai elit szimbiózisban élne a társadalommal. Az ilyen együttélés a közös előnyökre épülne, miközben elkerülné a parazitizmust. A NER elitje azonban éppen átellenkezőleg, kiszipolyozza a közösséget, ezzel lassan leépítve fejlődési lehetőségeket.
A politikai bűnök, a gazdasági visszaélések és a morális válság mindannyiunk életét befolyásolják, mind az ellenzők, mind a támogatóik részéről. Sokan nem veszik észre, hogy amit a hatalom adományoz, az valójában a közösből elvonva nyújtott alamizsna, amely a közjót szolgálná.
Elemzésünk egy másik fényében, a parazita növények definíciójával párhuzamosan látható: az élősködők célja a gazda elpusztítása, miközben azt az életben tartják. Az a társadalom, amely nem reagál erre a nyilvánvaló parazitizmusra, hamarosan saját esélyeit kockáztatja. Azok, akik a Fidesz szavazótáborát alkotják, különböző motivációkkal bírnak. Egyesek számára a haszonszerzés céljából történő behódolás vonzó, míg mások, akik ellehetetlenültek, a hatalom üdvözletét lesik.
A választáskor a zömmel a Fidesz szavazóiként megjelenők kezdetben hasonló, nemes célokért harcoltak, ám a rendszeres propaganda hatására megváltoztak a céljaik. Az agymosás következtében sokan megkérdőjelezik a demokratikus normákat, és támogatják azokat az antidemokratikus intézkedéseket, amelyek korábban elképzelhetetlenek lettek volna.
Bár a folyamatot remélhetőleg még lehet javítani, az új kormányzatnak nem csupán detoxikáló programokra, hanem átfogó társadalmi prevenciós intézkedésekre van szüksége. Az utógondozás és a felvilágosítás, a történelmi események feltárása, valamint a digitális média, az iskolarendszer, és a tudományos kutatás akadémiájának erősítése mind hozzájárulhat a közérthető információk elérhetőségéhez.
A rehabilitáció nem csupán az oktatásra terjed ki, hanem meg kell találni a módját, hogy támogassuk a társadalom integrálódását, hogy elkeljen az új közegben. Az elkövetkező időszakban nemcsak a politikai elitnek, de minden egyes polgárnak válhat felelősségévé a társadalmi regeneráció érdekében végzett közös erőfeszítés.
