A nemzeti újjászületés baloldali alternatívája
Az ezredfordulótól felerősödött globális változások az eszmék és ideológiák alkonyát hozták. A korábbi világmegváltó elképzelések letűnése természetes folyamat, de együtt jár a társadalom elbizonytalanodásával. Valamennyi pártnak – köztük a baloldaliaknak is – újra kell gondolnia hagyományos elveit, mert csak megújult szellemű politikai erő képes részt venni a jövő formálásában.
A kapitalizmus minden korban alkalmazkodott a változásokhoz. A 20. században a legfejlettebb országokban létrejött egy „élhető kapitalizmus”, amely a társadalom többségének viszonylagos jólétet teremtett. A napjainkban szerveződő globális világgazdaság piaci versengése azonban megbontotta a korábbi társadalmi megegyezéseket, és hatalmas tömegeket fosztott meg a biztonságos élet lehetőségeitől.
Két fejlődési irány
Az egyik irány az Európai Unió fejlett országaiban van születőben, amelyek a fenntartható és minőségi fejlődés felé fordultak, és fokozottabb európai integrációban látják a sikeres verseny lehetőségét. Céljuk, hogy a társadalmat érdekeltté tegyék a tudás befogadására, szociális felelősséget vállaljanak valamennyi polgárért, és megteremtsék a felemelkedés esélyeit. Az egységesülő munkaügyi szabályozások, a megélhetést garantáló minimális jövedelem, a biztonságot adó minimál nyugdíj és a környezetvédelmi előírások a szociális irányú fejlődés kereteit mutatják.
A másik út a kevéssé fejlett és az egykori szocialista országokban jellemző, ahol a kapitalizmus számos feudális és tekintélyuralmi elemmel keveredve alakult ki. A legjellemzőbb különbség az erős és autonóm polgári középosztály hiánya, amelynek következménye az állam túlhatalma, a gyengébb szociális hálók és a társadalom befelé fordulása. Ezekben az országokban a tőke a munkaerő fokozottabb kizsákmányolásával próbál a versenyben boldogulni.
A baloldali pártok útkeresése
A modern szocializmus elfogadta a magántulajdonon alapuló piacgazdaságot, és arra törekszik, hogy a fejlődés ne modern rabszolgaságot hozzon létre, hanem mindenkinek esélyt nyújtó társadalmat teremtsen. Az ideológiai megújulás már az 1980–1990-es években elkezdődött a baloldali pártokban. A Német Szociáldemokrata Párt 1989-ben elfogadott új Alapprogramjában felismerte, hogy a változások miatt elveszítette legfontosabb bázisát, a szervezett munkásosztályt, és hogy bizonyos jólét elérése után az emberek figyelme a magasabb szintű életminőség felé irányul.
A leghatásosabb gondolati keretet a „harmadik út” teremtette meg, amely túllépett a régi szociáldemokrácián és a neoliberális politikán is. Célja az össztársadalmi érdek érvényesítése, valamint egy olyan alternatíva létrehozása, amely az egyének, a közösségek és az állam tudatos együttműködésén alapul.
Magyarország: felemás fejlődés
Magyarországon a politikai rendszerváltás teremtette fejlődési esélyeket a létrehozott társadalmi-politikai formációk nagyrészt eltékozolták, a szociális rendszerváltás elmaradt. Elmaradt a gazdasági-társadalmi szerkezet modernizálása is, amely az országot másfajta fejlődési pályára állíthatta volna. Emiatt lelassult a gazdasági növekedés, és az ország a külföldi monopóliumok beszállítói pályáján ragadva Európa perifériájává válik.
A legfontosabb stratégiai cél a társadalmi működés demokratizálása és a mindent uraló államrendszer lebontása. A felülről lefelé vezérelt rendszer helyett egy alulról felfelé szerveződő, a közvetlen demokrácia rendszerére épülő berendezkedést kell létrehozni, amelyben nem alattvalói, hanem igazi polgárai vagyunk az országnak.
Nemzeti kiegyezés és közös program
A változtatásoknak az egyes pártokon túl nyúló politikai feltételei vannak. Olyan nemzeti kiegyezésre, történelmi kompromisszumra van szükség, amely új, tartós érdekközösséget teremt a népben, nemzetben és Európában hívő demokraták között. A továbblépéshez szükség van egy vonzó, részletesen kidolgozott, gyakorlati, új szemléletű programra, amely integrálni tudja a változást akaró pártok és más szervezetek politikai prioritásait.
A szociális gondoskodás, a nemzeti érdekek és értékek védelme, az egyéni szabadság biztosítása, a környezetvédelem, a modernizáció és az európai integráció erősítése együttesen teremthetnek valódi változásokat. A cél a „holnaptól való félelem nélküli élet” feltételeinek megteremtése, valódi demokráciával, amelyben az embereknek nagyobb esélyük lesz sorsuk formálására. Ez lehet a nemzeti újjászületés valóban demokratikus alternatívája.