Rekordot döntött az ipari termelés, de a növekedés háttere árnyalt
Augusztusban az ipari termelés volumene 8,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, ami a Központi Statisztikai Hivatal első gyorsbecslése szerint kiemelkedő bővülést jelent. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 1,0 százalékkal nőtt a júliusi szinthez képest. A látványos éves növekedés azonban elsősorban a tavalyi rendkívül alacsony bázisnak köszönhető, így az adat nem annyira kedvező, mint első pillantásra tűnik.
Két ágazat húzza a növekedést, sok helyen csökkent a termelés
A részletes ágazati adatok még nem állnak rendelkezésre, de a hivatal tájékoztatása szerint a feldolgozóipari alágak többségében visszaesett a termelés az előző év azonos hónapjához képest. Ez érinti a villamosberendezés-gyártást – ide tartozik többek között az akkumulátoripar –, valamint az élelmiszer-, ital- és dohánytermék-gyártást is. Az érdemi növekedés gyakorlatilag két legnagyobb súlyú alágra korlátozódik: a járműgyártásra, valamint a számítógép-, elektronikai- és optikaitermék-gyártásra.
Az első nyolc hónapban 3,4 százalékos bővülés
Az év első nyolc hónapjában az ipari termelés 3,4 százalékkal nőtt. Ez az adat arra utal, hogy a magyar ipar kilépett a 2022 óta tartó stagnálásból, és a gyenge német ipari termelés, valamint kereslet ellenére is képes érdemi növekedésre.
A miniszterelnök is büszkélkedett az adattal
Az augusztusi kiugró, 8,7 százalékos éves növekedés Magyar Péter miniszterelnököt is megihlette, aki Facebook-posztban osztotta meg a KSH eredményét követőivel, nem titkolt büszkeséggel utalva arra, hogy a kormány valamit jól csinál.
Az egyhavi növekedés árnyalja a képet
A kiugró éves adatnál árnyaltabb képet mutat az egyhavi növekedés, amely augusztusban 1 százalék volt. Ez elmarad a júliusi 1,8 százaléktól, de lényegesen meghaladja a júniusi 1,3 százalékos egyhavi csökkenést. Az augusztusi plusz egy százalék átlagosnak mondható, és arra utal, hogy az ipari termelés növekedése abban a hónapban is fennmaradt, amikor a Paksi Atomerőmű 90 százalékos leállása miatt a kormány átmeneti termeléscsökkentésre szólította fel a cégeket.
Nem érződött a paksi áramkrízis a gazdaságon
Az augusztusi áramkrízisnek nem volt érdemi hatása a termelésre, így a gazdasági növekedésre sem. Hasonló következtetésre jutott a Magyar Nemzeti Bank is: a jegybanki elemzők az augusztusi energiakrízis GDP-csökkentő hatását 0,1 százalékpontnál alacsonyabbra, tehát alig mérhetőre becsülték.
Az elemző szerint pozitív meglepetés az adat
Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője szerint kifejezetten jó lett az augusztusi ipari adat, de ő nem a 8,7 százalékos éves növekedést emelte ki, hanem az 1 százalékos egyhavi gyorsulást. Véleménye szerint ez meglepő a nyári leállások és a paksi atomerőmű augusztusi problémáinak ismeretében. Az ipar egészét érintő volumennövekedés elsősorban a két legnagyobb súlyú alágnak köszönhető, ami azt jelzi, hogy a növekedés továbbra sem széles bázisú.
A járműgyártás és az elektronikai ipar húzta a termelést
A járműgyártás esetében a nemrég belépett új kapacitások – a debreceni BMW-gyár termelésének fokozatos felfutása, illetve a kecskeméti Mercedes-gyár újabb részlegének elindulása – járulhattak hozzá a növekedéshez, ami egyelőre elfedi az autógyártás általánosabb problémáit. A számítógép-, elektronikai- és optikaitermék-gyártás pozitív hozzájárulása valószínűleg egy konkrét gyár, a komáromi Foxconn-leányvállalat, a Cloud Network Technology Kft. mesterségesintelligencia-beruházásokhoz kapcsolódó termelésének és exportjának felfutásához köthető. A cég árbevétele alapján az idén akár dobogós helyre is kerülhet a magyar vállalati ranglistán.
Koncentrált növekedés, bőven akad teendő
Összességében az ipari növekedés rendkívül koncentrált: az említett AI-alkatrészgyár és néhány autógyár húzta a bővülést. Ez alapján széles bázisú ipari termelés-felfutásról még korai beszélni. Az összkép javul, a kilátások is biztatóak, de a kormánynak és a gazdaságpolitikának bőven akad még teendője.
