Bóna Szabolcs: Jönnek még NER-közeli agrárügyek, a kötelező kamarai tagság viszont marad
További problémás támogatási ügyek kerülhetnek nyilvánosságra, és jogosulatlan támogatásigénylések miatt már feljelentések is születtek. Az agrárkamara december 31-ig alakul át, a szaktárca viszont meg akarja tartani a kötelező tagságot – mondta Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszer-gazdasági miniszter.
A tárcától már történt feljelentés. Egy visszavonás is nyilvánosságot kapott, amelynek alapja az volt, hogy a pályázat nem felelt meg az Európai Bizottság kritériumainak. A miniszter szerint lesz még egy-két hasonló eset.
A pályázatok és támogatások átvilágítása még zajlik, több ezer szerződésről és pályázatról van szó. Ahol feljelentés vagy visszavonás történt, azok NER-közeli szereplőkhöz köthetők.
A Gallicoopnak szánt, mintegy 33 milliárd forintos támogatás esetében külön pályázati rendszert írtak ki egyetlen cégre, amely három hónap alatt futott végig, ám az Európai Unió jóváhagyása nem érkezett meg.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara átvilágításánál mintegy 14 milliárd forintnyi, politikai tevékenységhez vagy megkérdőjelezhető személyi juttatásokhoz kapcsolódó kiadásról esett szó. A vizsgálatokat büntetőjogászok bevonásával folytatják, és az adatátadás eseteit is vizsgálják.
A kamara működésére vonatkozó törvénytervezet előkészítés alatt áll, amely szabályozza a választási rendszert, a feladatköröket, a tagdíjat és névváltoztatást is tartalmaz. A cél, hogy december 31-re önjáróan működő kamara álljon fel.
A miniszter szerint a kötelező kamarai tagságot meg kell tartani, mert a kamarának komoly tekintélye van a COPA–COGECA-ban a nagy taglétszám miatt. Ha most megszüntetnék a kötelező tagságot, az a kamara végét jelentené.
Az Európai Unió következő hétéves költségvetési terve átalakítaná az agrártámogatások rendszerét. A jelenlegi javaslatban mintegy 20 százalékos forráscsökkenés látszik a közvetlen támogatásoknál, de kedvező döntés esetén a tényleges veszteség jóval kisebb lehet.
A KSH adatai szerint tíz év alatt 41 százalékkal csökkent az agrárgazdaságok száma. A miniszter szerint a koncentráció valós, de a legfontosabb ok a gazdatársadalom elöregedése, mivel kevés fiatal lép be az ágazatba.
A jövőre felülvizsgálandó földtörvény célja, hogy az új belépők könnyebben juthassanak területhez. Az agrár-felsőoktatás kezdi a reneszánszát élni, egyre többen választják ezt a képzést.
Az aszály miatti idei agrárveszteséget egyes becslések közel 800 milliárd forintra teszik. A kukorica vetésterülete egymillió hektárról 600 ezer hektár alá csökkent. A miniszter szerint Magyarország jelentős területén nem a kukorica lesz a jövő növénye.
A molekuláris nemesítés alkalmazása felgyorsult környezeti változások miatt elkerülhetetlen lehet, mivel a hagyományos nemesítésre nem biztos, hogy elegendő idő marad.
A vízmegtartás terén a talajban a csapadékot megfelelő művelési módszerekkel lehet megtartani. A csatornahálózat jelentős részét vízelvezetésre méretezték, ezeket vízvisszatartásra kell alkalmassá tenni. A vízitársulati rendszer megbontása miatt a szakember- és eszközállományt jelentős részben a nulláról kell újraépíteni.
A termelők gyenge alkupozíciójának javítása elsősorban a termékpálya szereplőin múlik. Több európai országban jól működik a termelők, feldolgozók és kereskedők együttműködése, amelyhez a jogi lehetőségek nálunk is rendelkezésre állnak.
