Trambulinelit – a luxus és a hatalom összefonódása
A magyar elit azon részéről van szó, amelynek tagjai duplán irritálták az átlagosan élő embereket. Egyrészt rohamos gazdagodásuk eleve gyanús: politikai kapcsolataik közismertek, állami megbízások, koncessziók sora, valamint sógorság-rokonság-komaság segítette őket magasra. Mindez fékezte az ország gyarapodását, mert megfojtotta a fejlődést serkentő valódi versenyt. Sok tehetséges vállalkozó és vállalkozás kedvét szegték, vagy alvállalkozóként végezték a munka javát, vagy elhagyták a hazai pályát.
A közvéleményt még jobban felbőszítette, amikor iszonyú hivalkodásba kezdtek a részben vagy egészben érdemtelenül szerzett vagyonnal. Naponta produkáltak sajtóhírt a megvillantott tíz-húszmilliós Rolex órákról, tizenötmilliós Birkin táskákról, százmilliós autókról, a közszóvá vált „dubajozásról”, egy vagyonért bérelt helikopterekről, jachtokról, magángépekről, egy kisebb lakás árát érő divatcuccokról. Sokan úgy érezték, hogy a puccolás a közpénzből történik, hiszen a karrierjüket segítő hátszél miatt egy ország érezte úgy, hogy a vagyon gyarapítása a saját pénzéből van.
Így jött létre a „trambulinelit” fogalma. Legalább ne a trambulinról pisilnének a medencébe – dühöngött magában vagy a közösségi médiában a magyar. De még a zsörtölődés is a rezsim urait segítette. Könnyű volt maguk helyett rámutogatni az óvatlanul pöffeszkedő „luxizókra”: ők a hibásak, nem a rendszer! A bábok, és nem a bábjátékosok. Még a szót is Lázár alkotta meg.
Az okosabbak kevésbé álltak ki csili-vili szerzeményekkel. Orbánon maradt a rosszul szabott nadrág, a sörhasra gombolt ing – nem véletlenül. Kár, hogy némely családtagok – mint most kiderült, nemcsak a vő, hanem a kétbalkezes öcs is, no meg Hadházy túravezetései jóvoltából Hatvanpuszta pompája – sokat rontottak a gondosan megszerkesztett képen. Az egyszeri polgár ennek ellenére úgy nyugtázhatta: ő még mindig olyan, mint mi, csak az a néhány újgazdag feleség, jacht-office-ozó miniszter ne volna.
Voltak okos meggazdagodottak, akik nem keresték az ilyen nyilvánosságot. Vagy azért, mert vagyonukat amúgy sem Orbánnak köszönhették – Csányinak már nem okozna örömet a hivalkodás, és esze is ezerszer több van. Vagy nagyon is neki köszönhették, de tudták, nem jó a napra menni, ha vaj van a fejeden. Ha a Fidesz számára kedvezőbben alakul a helyzet, néhány úrhatnám botrányhős beáldozásával még kikecmereghettek volna a bajból – szemlátomást ez lett volna Lázár forgatókönyve. A „trambulinelitnél” tényleg kevesebb baj volt a ventilátormodell követőivel. Akik kétes gyarapodásukkal, lopásaikkal, korrupciójukkal kisebb feltűnéssel, de hasonlóképpen belepiszkítottak a ventilátorba.
Lázár ötlete későn jött. És a botrányhősök egy része túl közel állt Orbánhoz – családtag, „kötélbarát”, strómangyanús gyerekkori pajtás –, aki így a családi asztalnál valószínűsíthető aggódó morgásoknál nem tett többet. Ha meg baj esetén valóban számított némi visszacsorgatásra, nem is volt igazán érdeke a konfliktus. A 100 leggazdagabb magyar friss listája azt mutatja: nem egyszerűen a kapitalizmus velejárójáról van szó. A magyar pénzvagyon-koncentráció Európában a legmagasabbak közé tartozik. 72 százaléka a felső tized kezében van – Németországban ez az adat 60 százalék. Az infláció a kisebb jövedelműek vagyonát apasztotta, a leggazdagabbak csak nyertek a növekvő kamatokon és ingatlanárakon. Mészáros 2024-ben 500 milliárddal, azaz napi 1,3 milliárddal gazdagodott, 2025-ben „csak” 39 milliárddal, azaz 39 ezer millióval.
Nyilván a mai retorikánknál jobban szét kell választani a „tisztítótűz” igazságtételét, a lehetséges mértékű vagyonvisszaszerzést és az igazságosabb közteherviselést szolgáló vagyonadó – és nem pénzbüntetés – tervét. Utóbbi körül folyik a közgazdászok vitája. A norvégoknál, azt mondják, bevált, de van, ahol a tőkekimenekítésnek és a beruházások visszafogásának veszélyét hozta. A pártolók – például a hat Nobel-díjas közgazdász nyílt levele vagy a nemrég nálunk járt világhírű Gabriel Zucman – ezeket a veszélyeket kiküszöbölő eljárásokat, például a kimenekítéseket is adóztató „exit taxot” javasolnak. Kaliforniában épp most lesz népszavazás egy egyszeri magas vagyonadóról.
Jobb, ha a Tisza táborán belül és rajta kívül lévő baloldal is értelmezhető, konkrét koncepcióval áll elő, ébren tartva a progresszív szja alapeszméjét is. Mert ha nincs épeszű javaslat, jönnek a szélsőjobboldal megoldást nem hozó, elitellenes indulathullámai. Toroczkait máris egyharmadnyi megkérdezett tartja alkalmasnak nagyobb politikai szerepre. Ideje az ébredésnek. Különben az egykori „Ébredő Magyarok”-féle szélsőséges, elő- és posztfasiszta szervezetek kelnek fel korábban.
