Polyák Gábort választották a Médiatanács elnökévé
Az Országgyűlés kedden Polyák Gábor médiajogászt, kutatót és egyetemi oktatót választotta meg a Médiatanács elnökévé. A szavazáson 132 képviselő támogatta, 52-en ellenezték, tartózkodás nem volt.
A parlament egyúttal a testület négy új tagjáról is döntött. A Tisza jelöltjei közül Bencsik Márta jogászt és újságírót, Bodrogi Bea Judit médiajogászt és emberi jogi ügyvédet, valamint Nagy Krisztina jogászt és médiapedagógust, míg a Mi Hazánk jelöltjeként Tóth Máté energiajogászt választották meg. A Fidesz jelöltje, Szabó László és a KDNP jelöltje, Pindroch Ferenc nem kapta meg a szükséges támogatást, ezért a két párt képviselői kivonultak az ülésteremből.
Polyák Gábor szerint több sürgető feladat vár a testületre. Ezek közé tartozik az európai médiaszabadságról szóló jogszabály átültetése, amelynek célja a szerkesztői függetlenség, a médiapluralizmus és az újságírói források védelme. Emellett vizsgálni kell az Indexet működtető Indamedia és a Blikket egykor kiadó Ringier összeolvadását, mert az piaci bizonytalanságot teremtett.
Az új elnök a szervezet átvilágítását is szükségesnek tartja, mivel az elmúlt négy évben nehezen magyarázható személyi fejlesztések történtek. Meg kell vizsgálni, hogy minden feladat mögött megfelelő szaktudással rendelkező ember áll-e, és hogy mindenkihez tartozik-e tényleges, érdemi feladat.
A sajtóalap létrehozása szintén kiemelt feladat, mert a pályázatok mielőbbi kiírása egyes médiatermékek számára a túlélést jelentheti. A törvény szerint a minőségi újságírást és a független szerkesztőségeket kell támogatni, ezeket a szempontokat azonban egyértelmű kritériumokhoz kell kötni, hogy elkerülhető legyen az önkényesség vádja. Polyák Gábor szerint a helyi, nonprofit média akár működési támogatást is kaphatna, míg for-profit médiumok esetében inkább az uniós pályázatokhoz szükséges önerő biztosítása vagy olyan fejlesztések támogatása indokolható, amelyek a szokásos üzleti keretek között nem valósíthatók meg. Az állami hirdetések korábbi diszkriminatív elosztását semmilyen formában nem szabad folytatni.
A támogatások elosztásának és a teljesítés ellenőrzésének objektív, átlátható és mindenki számára egyértelmű szabályok alapján kell történnie. Polyák Gábor leszögezte: egy pályázat elbírálásánál semmiképp sem lehet szempont, hogy ki kire szavaz.
A Médiatanács a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság önálló hatáskörű, az Országgyűlés felügyelete alatt álló szerve. Döntéseit saját hatáskörében hozza, tagjai csak a törvénynek vannak alárendelve, nem utasíthatók. Feladata a médiapiac és a médiaszolgáltatók működésének hatósági felügyelete, a rádiós frekvenciák pályáztatása, a műsorkvóták ellenőrzése, valamint a gyermekvédelemhez kapcsolódó hatósági feladatok ellátása. Emellett részt vesz a médiatartalom-szolgáltatások támogatási rendszerében, dönt a támogatási források odaítéléséről és a pályázatok lebonyolításáról. A közszolgálati és közösségi médiaszolgáltatások, valamint a helyi és nonprofit médiumok támogatása szintén a feladatkörébe tartozik.
A 2026-os szabályozás alapjaiban változtatta meg a Médiatanács összetételét: a korábbi ötfős testület helyett hét tagból áll, három tagot a kormánypárti, hármat az ellenzéki frakciók jelölnek, az elnököt szakmai pályázaton választják ki. Az elnök megbízatása öt, a tagoké négy évre szól, utóbbi legfeljebb a következő Országgyűlés megalakulásáig.
A Médiatanács politikai függetlenségét az elmúlt másfél évtizedben rendszeresen bírálták. A rádiós frekvenciák pályáztatásánál több esetben születtek a médiapiaci versenyt szűkítő döntések, miközben kormánybarát szereplők erősödtek. A testület jellemzően nem lépett fel az állami hirdetések egyenlőtlen elosztásával szemben sem, így az állami reklámköltések jelentős része kormánybarát médiumokhoz került.
