Nyolc milliárd közpénz ment el az atlétikai világdöntőre, miközben a teljes számla még nem ismert
Legalább 8 milliárd forint közpénzbe került az első budapesti atlétikai világdöntő három legnagyobb tétele, miközben a teljes számla még nem ismert. A magyar állam 15 millió dollárt, nagyjából 4,7 milliárd forintot fizetett ki a rendezéshez kapcsolódóan. Ebből 3,2 milliárd forint ment a sportolók rekordösszegű pénzdíjára, 1,6 milliárd pedig a World Athletics rendezési jogdíjára.
A rendezés további 3,2 milliárd forintba került. A Magyar Atlétikai Szövetség pedig még 200 millió forintot kapott szakmai előkészítésre, versenybírókra, kommunikációra és marketingre. A számla így már 8 milliárd forint körül jár.
Jelentősen lefaragott összeg
Ez már egy jelentősen lefaragott összeg: korábban ennél jóval nagyobb, 16,75 milliárd forintos keretet biztosítottak az eseményre. A világdöntőt eredetileg Balásy Gyula cégei szervezték volna, de az új kormány azonnal szerződést bontott vele. Az, hogy a 16,75 milliárd forintnyi keretösszegből végül mennyit költöttek el, egyelőre nem tudni: a tételes végelszámolás még nem ismert, de 10 milliárd körül talán megáll majd a végösszeg.
A bevételi oldalon 61 ezer eladott jeggyel lehet számolni, ami becslések szerint 1,5 milliárd forint körüli bevételt jelenthetett. A szerződés szerint a rendezőnél maradt a jegybevétel, valamint a szponzori és közvetítési jogok bevételeinek nagyobb része is.
Korábbi példa a pazarlásra
Arra, hogy milyen pénzek tudnak eltűnni egy-egy sportesemény költségvetésében, egy korábbi példa is akad: volt olyan hazai rendezvény, ahol csak a jég több mint 10 millió forintba került.
A végleges számla tehát még nem ismert. Egyelőre annyi biztos, hogy megint közpénz milliárdok mentek el egy világverseny rendezésére. Ahelyett, hogy pont fordítva lenne, és ezek a tételek a költségvetés bevételi oldalán jelennének meg.
