Csak a kormány kevés a magyar gazdaság növekedéséhez
A magyar gazdaság jelenlegi növekedési modellje fenntarthatatlan. A változáshoz reformokra, józanságra, kiszámíthatóságra, a belső erőforrások észszerű használatára és tartható euróbevezetési céldátumra van szükség.
Immár 26. alkalommal rendezték meg a HBLF (Hungarian Business Leaders Forum) „Újra a gyorsítósávban – Magyarország geopolitikai és gazdasági kilátásai” című pénzügyi csúcstalálkozóját. Az előadók a magyar gazdaság, társadalom és politika április óta kínálkozó lehetőségeivel, valamint Magyarország geopolitikai és gazdasági kilátásaival foglalkoztak.
Az eseményen több politikus is részt vett. Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter kiemelte, hogy a hagyományos, pusztán tőke- és beruházásalapú növekedési modellek ideje lejárt. Helyette az itt élő emberek tudására és egészségére kell támaszkodni, a kutatás-fejlesztés és az innováció új alapokra állításával.
Orbán Anita külügyminiszter és miniszterelnök-helyettes arról szólt, miként tud Magyarország megerősödni egy radikálisan átalakuló globális világrendben. Figyelmeztetett, hogy gazdaságunknak nyitottnak kell lennie, nem bezárkózónak, és hogy „a belső versenyképességet radikálisan növelni kell”.
Mikola Gergely, a Provident anyavállalatának globális vállalati és kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatója a lakossági szintű pénzügyi stabilitás és a makrogazdasági fejlődés összefüggését elemezte. Szerinte a fenntartható nemzetgazdasági növekedés elképzelhetetlen a háztartások stabil pénzügyi helyzete és fogyasztása nélkül, ezért fontos az emberek pénzügyi tudatosságának fejlesztése.
Jaksity György, a Concorde Értékpapír Zrt. elnöke előadásában kifejtette: a tartós és valódi felzárkózás nem érhető el pusztán kormányzati ösztönzőkkel; vissza kell térni a transzparens, versenyalapú és kiszámíthatóan szabályozott piacgazdasági működéshez. Hangsúlyozta, hogy strukturális reformok és a piaci bizalom helyreállítása nélkül a gyorsulás csak átmeneti lesz. Éles kritikát fogalmazott meg a hazai gazdaságpolitikával szemben, sürgette az állami szerepvállalás újragondolását.
A „Visszaesés vagy siker?” című panelbeszélgetésben Király Júlia, Bod Péter Ákos, Járai Zsigmond és Oszkó Péter vitatták meg az euróbevezetést, a gazdasági stabilitást, a makrogazdasági egyensúly problémáit, a reformok szükségességét, valamint a kiszámíthatóság és a piaci bizalom témakörét.
A résztvevők abban egyeztek meg, hogy a jelenlegi modell fenntarthatatlan; vitájuk a reformok ütemezésére és a társadalmi áldozatok mértékére irányult. Bod Péter Ákos bírálta a kormány gazdaságpolitikáját, és sürgette a piaci torzulások, valamint a rezsitámogatások kivezetését.
Király Júlia szerint húsz éve azért nem sikerült belépni az eurózónába, mert az állami és a magánszféra együtt adósodott el, ami felborította a folyó fizetési mérleget. Most nem ez a helyzet, így reálisabb az esély.
Járai Zsigmond szerint egészen más utat járt volna be Magyarország, ha 2007-ben bevezette volna az eurót. Megjegyezte, hogy most van erre kormányzati szándék, és hazánknak kellene egy irány, hogy merre tartson.
Oszkó Péter egykori pénzügyminiszter felidézte a 2009-es pénzügyi válság idejét. Az euróbevezetésről elmondta: őt nagyon meglepné, ha 2030-ban euróval lehetne fizetni itthon, de már az is elég lehet sok mindenhez, hogy nyíltan beszélünk róla, nem megalapozatlan dátumcélkitűzésekkel.
Bod Péter Ákos szerint 2030-ra inkább a feltételek teljesülhetnek ahhoz, hogy elkezdhessünk tárgyalni a belépésről. Hozzátette: nagyon óvatosan kell kijelölni a dátumokat, és ha ez megtörténik, akkor azt tartani kell.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy több népszerűtlen lépést is meg kellene tennie a gazdaság rendbetételéhez a kormánynak, amelyek politikailag nem biztos, hogy kockázatmentesek. Ilyenek a támogatások és a családtámogatások visszavágása, a rezsicsökkentés kivezetése, valamint az ársapka és a különadók kivezetése. Bod Péter Ákos szerint hiba lenne, ha a piactorzító intézkedések közül akár egy is érvényben maradna a következő évben.
