Hány csésze kávét igyunk egy nap, hogy minden rendben legyen?
A koffein a világ legelterjedtebb pszichoaktív anyaga, naponta több mint kétmilliárd csésze kávét fogyasztunk. A koffein éberebbé tehet és csökkentheti a fáradtságérzetet, túl nagy mennyiségben azonban fejfájást, remegést és szapora szívverést okozhat. Egyes jelek arra is utalnak, hogy a reggeli kávé bizonyos betegségekkel szemben ellenállóbbá tehet.
Miközben egyesek áldják a koffein jótékony hatását, másokra az semmilyen hatást nem gyakorol. Szakértők szerint a koffein valójában nem ad plusz energiát a szervezetnek, csupán átsegít a fáradtságon, aluszékonyságon és álmosságon, és javíthatja a koncentrációképességet. Ezt úgy éri el, hogy gátolja az adenozin hatását. Az adenozin olyan természetes szerves vegyület, amely alapvető szerepet játszik az energiatermelésben, az alvás szabályozásában és a szívműködésben, valamint az ATP – adenozin-trifoszfát – alapja, amely a sejtek fő energiaforrása.
A koffein hatása attól függ, mennyi ideig marad a szervezetben. Egy csésze kávé elfogyasztása után a koffein felszívódik a véráramba, és gyorsan eljut az agyba, miközben a szervezet folyamatosan le is bontja. A lebontást a májban egy CYP1A2 nevű gén által meghatározott enzim végzi, majd a lebontott anyagok a vizelettel kiürülnek. A folyamat egyénenként hat és húsz óra között változhat – mondja Dr. Marilyn Cornelis, a chicagói Northwestern Egyetem táplálkozástudományi docense.
Előfordulhat, hogy az első csésze kávé hatását nem is érezzük, két-három órával később azonban a koffein még mindig jelen van a szervezetben, és egy második csésze már elegendő lehet ahhoz, hogy szorongani kezdjünk. Mindezt fokozhatja a rendszeresen fogyasztott kóla, energiaital, étcsokoládé, rágógumi és sporttáplálék-kiegészítő is, amelyek szintén tartalmaznak koffeint.
A koffein lebontásában szerepet játszó DNS nem magyaráz meg mindent. Úgy tűnik, a dohányzás – a vapelés valószínűleg nem – arra ösztönzi a májat, hogy akár 65 százalékkal gyorsabban bontsa le a koffeint. Ez magyarázatot adhat arra, miért hajlamosak a dohányosok több kávét inni, és arra is, miért érezhetik hirtelen sokkal erősebbnek a megszokott kávéjuk hatását azok, akik abbahagyják a dohányzást.
A rendszeressé váló kávéfogyasztással a szervezet bizonyos idő után toleránssá válik, mert alkalmazkodik a koffein jelenlétéhez. Ha viszont akár csak néhány hétig nem viszünk be koffeint, az agyban az alkalmazkodási folyamatok visszafordulnak, így az első kávé hosszabb kihagyás után a szokásosnál jóval erősebb felpörgést vagy remegést okozhat.
Az alváskutatók gyakran azt javasolják, hogy lefekvés előtt legalább hat órával már ne fogyasszunk koffeint. Dr. Lindsay Browning pszichológus és alvásszakértő szerint a bizonyítékok arra utalnak, hogy a koffein nemcsak az elalvást akadályozhatja meg, hanem az alvás minőségét is ronthatja. Azt szokta javasolni, hogy aki körülbelül este tízkor fekszik le, az délután kettő után lehetőleg ne fogyasszon koffeint. Azt is elismeri ugyanakkor, hogy nincs mindenkire érvényes, merev szabály.
A brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) elemzése szerint a várandós nőknek azt tanácsolják, hogy napi 200 milligramm alatt tartsák a koffeinbevitelüket, ami nagyjából két bögre filterkávénak felel meg. Vizsgálatok ugyanis összefüggést találtak a koffeinfogyasztás és az alacsony születési súly, valamint más terhességi komplikációk között.
A mértékletesség, mint minden ajzószernél, itt is alapszabály. Peter Rogers, a Bristoli Egyetem táplálkozástudományi emeritus professzora szerint ez azért fontos, mert a koffein viszonylag biztonságos ugyan, de remeghetünk és rosszul is lehetünk tőle, ha nem ismerjük a határainkat. A koffeintúladagolás nagyon ritka, a súlyos mérgezések pedig szinte mindig koncentrált koffeintartalmú termékekhez kapcsolódnak, amelyekből néhány grammot akár néhány perc alatt is el lehet fogyasztani.
A kávérajongók számára jó hír, hogy a rendszeres reggeli kávézás javíthatja egészségi állapotunkat. Bár a kutatók egyelőre nem tudják egyértelműen bizonyítani, hogy ennek hátterében kizárólag a kávé áll, évtizedek kutatásai arra utalnak, hogy a mértékletes kávéfogyasztóknál több súlyos betegség kockázata is alacsonyabb lehet, és valamivel tovább is élhetnek, mint azok, akik egyáltalán nem fogyasztanak kávét.
