Új perek indulnak a nácik által elrabolt műalkotásokért
Holokausztáldozatok örökösei új amerikai jogszabályokra hivatkozva követelik vissza idősebb Lucas Cranach két festményét, valamint az Auschwitzban kényszerrel elkészített fogolyportrékat. A múzeumok szerint a műveknek továbbra is közgyűjteményben kell maradniuk.
A Los Angeles-i Zsidó Szövetség a pasadenai Norton Simon Museumtól követeli Cranach 1530-ban festett Ádám és Éva táblaképeit. A művek Jacques Goudstikker holland zsidó műkereskedő gyűjteményéből kerültek Hermann Göring birtokába, majd többszöri tulajdonosváltás után a múzeumba. Az intézmény jogszerűnek tartja tulajdonjogát, és korábbi bírósági döntésekre hivatkozik.
A másik pert Dinah Gottliebova Babbitt lányai indították az auschwitzi emlékhely ellen. Édesanyjukat Josef Mengele kényszerítette arra, hogy roma és szinti foglyokról fessen akvarellportrékat. A család visszakéri a képeket, az emlékhely azonban Mengele kísérleteinek pótolhatatlan dokumentumaiként őrizné tovább őket.
A két ügyet olyan új kaliforniai és szövetségi szabályok tették lehetővé, amelyek megkönnyítik a holokauszt idején elrabolt műkincsek visszakövetelését. A perekben így az elévülési kifogások helyett ismét a tulajdonjogi, történeti és erkölcsi érvek kerülhetnek előtérbe.
Hat igazgatójelölt vállalta a nyilvános vitát
Az Újszínház, a Madách Színház és a Trafó vezetésére pályázók közül hatan már vállalták, hogy szeptember 25-én nyilvánosan bemutatják szakmai elképzeléseiket.
